Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Udvari István: A ruszin-magyar együttélés nyelvi tükröződése Vaszil Petrovaj: Ruszinok című regényében
morfológiai beilleszkedését, s a jövevényszavak tematikai csoportosítását is adja, továbbá kartografálta széles körű gyűjtőmunkája eredményeit. 9 A bács-szerémi (a szerbiai és horvátországi) ruszinok hungarizmusait e sorok írója mutatta be. 10 Mind ez ideig nem született monografikus jellegű feldolgozás a szlovákiai ruszinok nyelvének magyar elemeiről. E hiányt pótlóan Petrovaj művével kezdtem el 1 a kelet-szlovákiai kiadványok cédulázását és elemzését. Egyébként is régóta foglalkoztat, hogy a magyar nyelvterülettel közvetlenül nem érintkező, a magyarsággal ún. marginális kapcsolatban nem lévő keletszlovákiai ruszin nyelvjárásokban mennyi a lexikai hungarizmusok száma, s milyen tematikai-tárgyköri csoporthoz tartoznak. Vaszil Petrovaj ruszin nyelvű regénye a Ruszinszka Obroda „Ruszin Újjászületés" egyesület kiadásában Ruszinok címmel jelent meg Eperjesen 1994-ben. A közel háromszáz oldalas mű cselekménye Felső-Zemplénben, az Alacsony Beszkidekben, a szlovák-lengyel határon fekvő Habura községben játszódik a két világháború közötti időszakban. A „Ruszin Újjászületés" szervezete 1990 novemberében Mezőlaborcon jött létre, programjában ruszin nyelvű müvek megjelentetése is szerepel. A szlovákiai ruszinok művelődési szervezete két periodikát is kiad, a Narodny Novinky (Népújság) című hetilapot és a negyedévenként megjelenő Ruszin c. képes folyóiratot. A szervezet eddigi fennállása során több mint húsz könyvet is kiadott már. 12 A magyar és szláv nyelvi, művelődési kapcsolatok történetének kutatása szempontjából is figyelemre méltó az a tény, hogy a magyarokkal hosszú évszázadok óta nyelvi, gazdasági és művelődési kapcsolatban lévő kelet-szlovákiai ruszinok népnyelve napjainkban, úgy tűnik, irodalmivá válik, s az e nyelven kiadott művekben a magyar-szláv nyelvi, néprajzi kapcsolatok gyönyörűen tanulmányozhatók. Vaszil Petrovaj a szlovákiai ruszin irodalmi nyelv megteremtésének folyamatában észrevehető szerepet betöltő regényében a lexikai hungarizmusok száma meghaladja az ötvenet, a főhős lovát Bestijának, tehenét Kedveskának, kutyáit Sárkánynak és Bundinak hívják. Eddig egyetlen kelet-szlovákiai orosz vagy ukrán irodalmi nyelvű műből (a szlovákiai ruszinok eddig e két irodalmi nyelvet használták) sem tárult még fel ilyen mélységben a magyar-ruszin interetnikus kapcsolatok jellege. A könyv szerzőjének, Vaszil Petrovajnak kalandos élettörténete van. Habura községben született, itt eszmélkedett, ma az ukrajnai Mariupol városban él. 1946-ban egy lakosságcserére vonatkozó szovjet-csehszlovák szerződés alapján került SzovjetUkrajnába. A 18. században Volhíniába csábított csehek Csehszlovákiába történő repatriálásával párhuzamosan mintegy nyolcezer kelet-szlovákiai, hivatalosan ukrán lakos költözött önkéntesen, úgymond haza, Ukrajna rovnói területére, a csehek helyére. A Szlovákiából kitelepült ruszinok többsége nem tudott meggyökeresedni Ukrajnában. Ebben közrejátszott az is, hogy a befogadó anyaországban nem tekintették őket ukránoknak. Sokak számára elviselhetetlen volt a csehszlovákiai és szovjetunióbeli politikai légkör közötti nagy különbség. A hatvanas években jelentős többségük így immár szlovákként kérte visszatelepítését Csehszlovákiába. Az 1989-es csehszlovákiai bársonyos forradalmat követően közülük többen a ruszin nyelvi, művelődési mozgalomhoz csatlakoztak. Petrovaj maradt ugyan a Szovjetunióban, de meggyőződéses ruszin lett. Ruszin szótárt, 9 Vö. még Lizanec 1970; Lizanec 1976; Lizanec 1976/a. 10 Vö. Udvari 1985; Udvari 1995. Az önálló irodalmi nyelvet teremtő bács-szerémi ruszinokról öszszefoglalóan 1. Udvari 1995/a. 11 Vö. Petrovaj 1994. 12 A fontosabb szlovákiai ruszin kiadványok jegyzékét 1. Udvari 1995/c. 227-228.