Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Zsirosné Jobbágy Mária-Zsiros Miron: Ruszin szigetek Észak-Magyarországon

1985-1988 között tíz utazás alkalmával több települést bejártunk, beszélgettünk az ott élő lakosokkal, a legrégebbi anyakönyveket néztük át, levéltári és múzeumi dokumentumokat vizsgáltunk, magnószalagra rögzítettük a beszélgetéseket és rádióadásokban a jugoszláviai hallgatóságot megismertettük közös ruszin őseink magyarországi utódainak életével, szokásaival, folklórjával. Ezen utazások leírása hamarosan könyv formájában megjelenik Budapesten Elő Felföld címmel. Ez alkalommal az utazások során szerzett ismereteket, benyomásokat az alábbiakban összegezzük: 1. A mai magyar görög katolikus lakosság - legnagyobb részében - ruszin, uniátus eredetű. Ez is azt jelenti, hogy a mai magyar görög katolikusok őseinek gyökerei viszszanyulnak a régi időkben betelepült lakossághoz, akik a mai Szlovákiai északibb megyéiből, azaz a történelmi Magyarország északi megyéiből, a Kárpátokból, a Kárpátok túloldaláról, a valamikori galíciai Volhiniai Ruszból, vagyis a mai Nyugat-Ukrajna (Galícia) részeiről, részben délkelet Lengyelországból (a lemkek földje), a Podolai hátságból, Bukovinából jöttek. Az ide települt pravoszláv vagy (később) uniátus ruszinok legtovább az ún. „szigeteken" tartózkodtak - izolált közegben - ahol nem következett be a különböző népek túl nagy keveredése. Vegyes közegben, hamarabb került sor ruszinoknak szlovákokkal és magyarokkal való asszimilációjára. A „szigetek" lakossága számszerűsége miatt vitálisabb volt és nyomaik még ma is megtalálhatóak a beszédben, a szokásokban, a keresztes vezetéknevekben. A hajdúdorogi püspökség 1982-es sematizmusa alapján a magyar görög katolikusság 169 parókián és több mint 600 kisebb filiálén él. Összesen kb. 800 lakott településen, ideértve a nagyobb városokat így pl. Budapestet is közel 230 ezer görög katolikus él. Ebből a miskolci apostoli kormányzóság területén 29 parókián és 206 filiálén 17 966 görög katolikus hívő él. Csupán a borsodi csperesi körzetben 11 parókián és 105 filiálén 9098 görög katolikus él. 2. Úgy tartották, hogy a mi legnagyobb talányunk a (jugoszláviai) nyelvünk, amelyet őseink és mi is ruszinnak nevezünk. Éppen ez a nyelv okozott sok gondot a tudomány embereinek. E miatt a nyelv miatt (amelyet a ruszinok Jugoszláviában beszélnek) egyes külföldi tudománnyal foglalkozó emberek és nyelvészek a nyelvünket a szlovák nyelvhez sorolták (sorolják ma is) bennünket pedig szlováknak tartanak. Népünk Jugoszláviában szlováknak sohasem tartotta magát! Igaz, sok helyen a magyar Felföldön együtt élt a tótokkal; gyakran őket is tótoknak tartották és a nyelvüket is tót nyelvnek. Ennek nem volt tudományos alapja, hanem még nagyobb zavart okozott az itteni lakosság körében és meggyorsította asszimilációjukat. Másrészt a más népekkel való együttélés lehetővé tette a nyelvi keveredést, sőt transzformációt az abaúji jegyekkel bíró új szláv nyelvbe. Őseink nyelvét (annak maradványait) még ma is őrzik az általunk meglátogatott helyek többségében. Törekedtünk az emberek beszédét és a „szigetek" közötti nyelvi különbségeket autentikusan lejegyezni. Rakacán a beszéd kárpátruszin-lemk. Ugyanezt a beszédet hallottuk Gadnán és Abodon, Filkeházán a legidősebb lakosoktól és Komlóskán ahol még most is aktívan használják ezt a nyelvet. Az emberek ruszin nyelvnek nevezik. Edelényben és Múcsonyban már „más" a beszéd, jobban keveredett (asszimilált) a kelet-szlovák dialektusok erősebb hatása alatt van. De jobban a mienk is (jugoszláviai ruszin), az emberek szintén ruszinnak azaz szlovenszkinak nevezik - ami asszimilált ruszint jelent - se nem magyar se nem szlovák hanem szláv. Pálfalán sokszor zempléni intonációra hasonlított. A görömbölyi beszélgetőtársaim beszéde volt legközelebb a mi (jugoszláviai) beszédünkhöz. Görömbölyön a hanglejtésben sincs semmilyen