Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Zsirosné Jobbágy Mária-Zsiros Miron: Ruszin szigetek Észak-Magyarországon

RUSZIN SZIGETEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON ZSIROSNÉ JOBBÁGY MÁRIA-ZSIROS MIRON Ma Jugoszláviában és Horvátországban a Vajdaságban, Szlavóniában a Száva vidékén 25 ezer ruszin él. A Vajdaságban nagyobb számban 15 településen élnek. A legnagyobb ruszin település Ruszki Keresztúr 6 ezer lakossal, aztán Kucora, Újvidék, Verbas, Sajkásgyörgye, Sid stb. A ruszinok görög katolikusok. A körösi püspökséghez tartoznak 1770 óta. A ruszinoknak a Vajdaságban Van saját anyanyelvi oktatásuk, az óvodától az egyetemig. Gimnáziumuk Ruszki Keresztúrban, ruszin nyelv és irodalom tanszék az újvidéki egyetemen. Azokon a helyeken ahol nincsenek ruszin osztályok, az anyanyelvet fakultatíve tanulhatják. Vannak kulturális-művelődési csoportjaik, vagy kultúrotthonok minden településen, ahol a nemzetiségi kultúrát ápolják, szépkiejtési szekciók, népdalkörök, kórusok, egyházi kórusok, népitánc és színjátszókörök működnek. Ruszki Keresztúrban évente Ruszin-Ukrán kultúra fesztiválját rendezik meg, ami az amatőr-kulturális csoportok legmagasabb színvonalú bemutatója. 1995-ben a 34. fesztivált tartották meg. Ez 2 napos rendezvény, amatőr fesztivál, amelyen kb. 2000 amatőr vesz részt valamennyi ruszin településről. Van évente rendezett egyhetes Amatőr Színjátszó Fesztivál Ruszki Keresztúrban, a legjobb, gyerek és felnőtt színjátszó csoportok és versmondók találkozója. Az idén a 26. alkalommal rendezték meg. Van saját kiadójuk a Ruszke Szlovo. Ez a kiadó a Ruszke Szlovo című hetilapot jelenteti meg. A gyerekek számára a Zahradka (Kiskert) havonta, a kulturális társadalmi kérdésekkel foglalkozó Svctlosc (Világosság) kéthavonta jelenik meg. Évente megjelenik a Ruszki Kalendár, és évente 5-10 könyvet adnak ki ruszin írók, költők műveit. Van ruszin nyelvű rádióadásuk. Az újvidéki rádiőszerkesztőség a legnagyobb. Napi átlagban 4 órás adása van, informatív, zenés, gyerek, mezőgazdasági, kulturális műsorokkal. Van ruszin nyelvű televízió-szerkesztőségük, amely naponta információs és hetente kulturális, művelődési és zenés műsort ad. Van ruszin tankönyvkiadó, amely a Vajdasági Tankönyvkiadó keretén belül működik. Ez idáig kb. 500 tankönyvet jelentettek meg. Nagy részük fordítás más nyelvről, de jelentős a ruszin szerzők munkája is, olvasókönyvek, grammatikák. Honnan telepedtek a ruszinok Bács-Bodrog megyébe? A történelmi források és a népi emlékezés bizonyítja, hogy 1751-ben jöttek KözépBácskába, a kulai uradalomra Nagy-Keresztúrnak nevezett pusztára Ung megyéből, 1763-ban pedig Kucorára Borsod-Zemplén-Szabolcs-Abaúj megyékből. A következő településekről költöztek Keresztúrba és Kucorára: Miskolc környéke, Mucsony, Nagycsécs, Hejőkeresztúr, Vajdácska, Makó.