Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Zsirosné Jobbágy Mária-Zsiros Miron: Ruszin szigetek Észak-Magyarországon

A jugoszláviai ruszinoknak a történelmi Magyarország északi megyéiből való áttelepüléséről tanúskodik az antroponómia is. A ruszin családnevek közel fele ezen települések nevét viseli. Pl. Abod - Abodi; Arnót - Arnóvszki; Vadász - Vadászi, Vadácki; Viszlava (Viszló) - Viszlavszki; Diviny (Dövény) - Divinszki; Ernőd - Emedszki, Emejdi; Zsadány - Zsadányi; Szalonna - Szalonszki; Fancsal - Fancsalszki; Mucseny (Mucsony) - Mucsenszki; Gerembely (Görömböly) - Gerembelyi, Gerémbelyszki; Zebegnya - Zebegnyai; Rakaca - Rakacki; Szend - Szendrák, Szenderák; Bódva - Bódvai, Bodvánszki; Szentpéter - Szentpéteri; Nyárád - Nyárádi, Nyárácki; Gadna - Gadnai, Gadnyánszki; Garadna - Garadnyai; Szeged - Szegedi; Szalonta - Szalontai; Radvány - Radványi; Füzér - Füzéri; Kasóv - Kasóvszki; és mások. 1764-ben Nagykeresztúrban és Kucorán kb. 2000 ruszin élt. 250 év alatt a ruszinok az akkori Dél-Magyarországon, a későbbi Jugoszláviában, Vajdaságban, a mostani Szerbiában és Horvátországban fejlődtek, megőrizték nyelvüket, kultúrájukat és szokásaikat. A ruszinok a Lemkek földjéről, Galíciából, Bukovinából, a Podolai hátságból jöttek. A magyaroknak a Kárpát-medencébe való bejövetelekor már vannak itt ruszinok, de később is települnek még ide. Tóth Alexander a ruszinoknak Magyarországra való települését 3 fázisban említi: először I. András (1047-60), majd IV. Béla (1235-70), V. István (1270-72), IV. László (1272-90), és harmadik alkalommal Fedor Korjatovics litván fejedelem idején (1338-1414). Fedor Korjatovics saját uradalmán a Táborhegynél Új Helyen várat építtetett. A 14. század második felében ruszinokkal, földművelőkkel, bányában dolgozókkal telepítette be a Sátor alatti Új Helyet és annak környékét, a Zemplén vidékét, Rudabányácskát, Hutát, Végardót. Fedor Korjatovics a Podoljai Hátságból több ezer ruszint telepített át Magyarországra. Teodor Legockij szerint ezeknek az áttelepített ruszinoknak az utódai, akik a Podolai hátságról települtek ide, a mai napig itt élnek. A hagyomány szerint Fedor Korjatovics saját népével betelepített 3000 falut Ugocsa, Ung, Máramaros és Bereg megyékben azután, hogy onnan a vlachok Moldáviába kitelepedtek. A Kárpát-medencében a ruszinok együtt élnek magyarokkal, szlovákokkal, vlachokkal, németekkel. Földesúri uradalmakon élnek, onnan megszöknek, egyik uradalomból a másikra költöznek. Részt vesznek feudális felkelésekben, a Dózsa féle parasztfelkelésben, Rákóczi leghűségesebb alattvalói. Tömegesen vesznek részt a Rákóczi szabadságharcban. A szabadságharc leverése után a ruszinok hűségükért a legdrágábban fizetnek. A férfiakat, fiatalembereket megölték, falvaikat felgyújtották. Az emberek menekültek, délebbre költöztek egészen Debrecenig (Dobrocsin), Miskolcig (Miskovec) és amikor a törököt a Vajdaságból is kiűzték akkor egészen Makóig. Julian Ramacs a Novi Sadi Egyetem tanára szerint „a valamikori Észak-Magyarországon, pontosabban azon a helyen, ahol Miskolc, Ungvár, Kassa, Eperjes van, formálódott a jugoszláviai ruszinok mai irodalmi nyelve. A nyelv jelenlegi formájában már a 15-16. században kialakult, utódaink már abban az időben közel ugyanúgy beszéltek mint mi most beszélünk." (A kárpátaljai ruszinoknak a szlovákokkal való együttélés során szlovakizálódott a beszédük, mondja Király Péter.) Az utóbbi időben a mai Magyarország ruszin lakta szigeteiről írtak: Paládi Kovács Attila, Veres László, Udvari István. Ok, munkáikban dokumentumokra támaszkodva vizsgálják, világítják meg a ruszinok múltját. Egyes nyelvészek sajnos az asszimilált beszéd miatt a ruszinokat szlovákoknak tartják. A ruszinok nemzeti, egyházi és kulturális életét tekintve, szokásaik, hagyományaik terén a tudomány emberei előtt még van kutatni való. Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen a helyzet most a magyar Felvidéken, ahogy a jugoszláviai ruszinok nevezik a mai Magyarország északkeleti részét. Három év alatt,