Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Musketik Leszja: Az interetnikus kapcsolatok kutatása az ukrán Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetében

AZ INTERETNIKUS KAPCSOLATOK KUTATÁSA AZ UKRÁN TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI INTÉZETÉBEN MUSKETIK LESZJA 1934-ben Ukrajnában megalapították az Ukrán Tudományos Akadémia Folklór Intézetét, amelyet a második világháború után Művészettörténeti, Folklór és Néprajzi Intézetté alakítottak át. A háború utáni években vezetője a híres ukrán költő és tudós M. Rylszki akadémikus volt. A hatvanas évek közepén az intézetben létrejön a Szláv Folklór Osztály (az Ukrán Folklór Osztálya már régóta működött), később ez a Külföldi Országok Művészete és Folklórja nevet vette fel. Más népek folklórkutatása ekkor kezdődött el az intézetben. Kezdetben ez szláv irányultságú volt, rendszeresen foglalkoztak lengyel folklórral (Juzvenko, V, Vahnina, L.), szerb, horvát {Mikitenko, O.) cseh, szlovák (Gajdaj, M., Pilinszky, /.), bulgár (Sumada, N., Zadorozsnyuk, N., Jerioma, A.), belorusz folklórral (Brycyna, L., Kurocskin, O.), később terjedt ki a kutatás a román (Sabliovszky, V), a magyar (Musketik, L.) és néhány más nép kultúrájára. A konkrét műfajok és tematikus ciklusok kutatása mellett az interetnikus kapcsolatok tanulmányozását is célul tűzték ki. Ezek három irányban folytak. I. Közös és eltérő vonások a népek folklórjában, különös tekintettel a szlávokra. A szláv folklór műfajainak fejlődése és kölcsönhatásuk egymásra. Genetikus, kultúrtörténeti és tipológiai kapcsolatok a szláv népek folklórjában, e kapcsolatok okai. Például közös vonások a szláv hősi eposzban - az ukrán dumában, az orosz bylinában, a szerb és horvát junakénekben. így a későbbi eredetű ukrán dumákban az orosz bylina számos eleme őrződött meg, mely arról tanúskodik, hogy a bylinák már a Kijevi Ruszban megvoltak, de később eltűntek és csak az Orosz Északon maradtak meg, ezért hívják őket orosz bylináknak. A rövid szláv táncdalokban sok közös vonás van, így az ukrán kolomyj kában, a lengyel krakoviakban, a szerb becsárácban. Az összehasonlító vizsgálatok érdekes tárgyát képezik a szláv balladák, például kölcsönzés útján terjedt el a lány-madár híres szüzséje. Ebben a témában íródtak Sumada, N., Gajdaj, M., Juzvcnko, V., Mikitenko, O.

1 és mások munkái. II. A kutatások második iránya az interetnikus kapcsolatok vizsgálata Ukrajna területén. Ukrajnában több mint száz nemzetiség él. Az 52 milliós lakosságból 2 millió az orosz, rajtuk kívül élnek még zsidók, lengyelek, bulgárok, magyarok, románok, görögök, tatárok, németek, üzbégek, grúzok és még mások. 1 Sumada, N.: Szucsaszna piszenniszty szlovjanszkih narodiv, Kijev, 1982.; Vahnima, L.: Szlavjanszkije rabocsije peszni, Kijev, 1986.; Gajdaj, M.: Moralno-etycsni princypy szlovjanszkoji narodnoji ballady, Kijev, 1981; Juzvenko, V.-Sumada, N.-Gajdaj, M.: Vyzvolnyj ruh szlovjanszkih narodiv u pisennij tvorcsoszti XVIXVIII w, Kijev, 1978; Mikitenko, O.: Szerbszko-horvatszki placsi, Kijev, 1992; Musketik, L: Szlavisztycsna folklorisztika v Ugorscsyni v kinci XIX-XX szt, Kijev, 1992; Sumada, N.-Vahnina, L-Mikitenko, O.: Modyfikacija verbalnogo teksztu v obrjadovomu folklori szlovjan. Misztcctvo, folklór ta etnografija szlovjanszkih narodiv. Kijev, 1993. 123-138.