Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Sz. Dévai Judit: Az interetnikus viszonyok tükröződése szlovákiai magyar fiatalok tudatában

AZ INTERETNIKUS VISZONYOK TÜKRÖZŐDÉSE SZLOVÁKIAI MAGYAR FIATALOK TUDATÁBAN SZ. DÉVAI JUDIT Reális és szükségszerű, hogy az egyéni látószögön túllépve az ember általánosabb perspektívákban is szemlélje életét: ezek egyike a nemzeti vonatkozás. Hiszen úgy tűnik: a világ sokáig - egyelőre, vagy tán mindig is - régi és új nemzetekből fog állni. A határok légiesekké válhatnak ugyan, de amíg a halhatatlan anyanyelvek és a szűkebb-tágabb régiók, tájak erre épülő hagyományai élnek, létezni fog a parttalan emberiségénél behatároltabb, „kézzelfogható" azonosulási keret is: a népünkhöz, nemzetünkhöz, szülő nevelő keretközösségünkhöz tartozás. 1990 tavaszán egy olyan felmérést készítettem, amely a nemzeti hovatartozás tudatos vállalását speciális körülmények között kutatta: a kárpát-medencei kisebbségi identitásvizsgálatok sorába illeszkedik, s a nemzeti tudat jellemzőit egy anyanyelvű oktatási intézményben mérte föl. Ehhez a középiskola negyedik osztályát találtam a legmegfelelőbbnek, színhelyül pedig a szlovákiai Rév-Komárom Magyar Gimnáziumát választottam.

1 Munkám során az adott korosztály hovatartozását befolyásoló objektív és szubjektív tényezőkről is igyekeztem képet alkotni. Az előbbiek közül a többség meghatározta társadalmi-gazdasági miliőt, az anyanyelvű oktatási intézmény kínálta identitásformáló tananyagot és szellemiséget tartottam fontosnak kiemelni. E vizsgálati területek „feltérképezéséhez" a felvidéki magyarságra vonatkozó összegzések tanulmányozására, a használatos tankönyvek sugallta szemléletet feltáró szövegelemzésre, a gimnázium évkönyvei információinak tematikus csoportosítására volt szükségem. A következtetések levonásában az egykori és a mai igazgatóval, a tanárokkal folytatott interjúk és a saját, helyszíni megfigyelések is helyet kaptak. A fentiek figyelembevételével szeretném öszszefoglalni a felmérés valamennyi részterületének legfontosabb tapasztalatait. Vizsgálati szempontok és következtetések 1. Kisebbségiként - északi határaink mentén Mivel az oktatás nem hermetikusan zárt közegben zajlik, szükséges volt utalnom a diákokra ható társadalmi környezetre: a szlovák nemzetiségi politika - generációk sorsát meghatározó - múlt- és jelenbeli aspektusaira, a kisebbségi lét gazdasági és társadalomszerkezeti jellemzőire, az asszimiláció-integráció kérdéskörére. Összefoglalóan erről csak annyit: 1910 és 1980 között a magyarság létszáma több mint egyharmadával csökkent (880 ezerről 560 ezerre), míg a szlovákságé jó két és félszeresére növekedett (1,7 millióról 4,3 millióra). Ez az egyetlen számadat is bizonyítéka a felvidéki magyarság háromnegyed évszázados kálváriájának, amelynek legsötétebb időszakában, a második vi1 A vizsgálat részletes leírását lásd: Sz. Dévai Judit: Identitás - szélzúgásban. Nemzeti történelemismeret, önazonosság és az interetnikus viszonyok tükröződése szlovákiai magyar fiatalok tudatában. Komáromi Lapok, Komárno, 1993. 223.