Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Sz. Dévai Judit: Az interetnikus viszonyok tükröződése szlovákiai magyar fiatalok tudatában
lágháborút követő években „volt már kollektív bűnös, jogfosztott szülőföldjén, hontalan, kitelepített, deportált, reszlovakizált, megfélemlített, terrorizált, nyelvétől megfosztott a néma Európában". 2 Az elnemzetlenítés durva és kíméletlen eszközeit később a burkoltabban folyó beolvasztási törekvések váltották föl, az asszimiláció legváltozatosabb formáinak (gazdasági, társadalmi, demográfiai, környezeti, nyelvi-kulturális, tudati-pszichológiai) alkalmazásával. A „bársonyos forradalom", majd Szlovákia önállósodása óta még veszélyeztetettebb helyzetbe került az ottani magyarság. A mai helyzetet hadd illusztráljam egy felvidéki magyar értelmiségi szavaival: „... a nyelvtörvény szentesítése óta eltelt jó négy év során, lépésről lépésre a szlovák nacionalizmus kormány- és parlamenti szintre emelkedett. (...) A hatalom hallani sem akar azoknak a kollektív kisebbségi jogoknak a megadásáról, amelyek jó ideje számos európai országban honosak. Ehelyett, sajnos, minduntalan abszurd elméletekkel, gyakran a történelmi tények meghamisításával, mi több, anakronisztikus törvénytervezetekkel riogatja a kisebbséget, s ezáltal mesterségesen szítja a társadalmi feszültséget és gyűlöletet. A hatalom e tudatosan gyakorolt stratégiájának lényege: a megfélemlítés, a magyar-szlovák közeledés és történeti kibékülés megakadályozása". 3 2. Tudatformálás zsákutcában Az identitásképzés fontos eleme az a történelmi és magyar irodalmi tananyag, amelyet az államalkotó nemzet oktatáspolitikája közvetít. Mivel a felvidéki magyar nyelvű gimnáziumok az érvényben lévő szlovák történelemtankönyvek tükörfordításait kell, hogy alkalmazzák, ezek a magyarsággal kapcsolatos nézetekre, attitűdökre is rávilágítanak. Kérdés, hogy a tananyag mennyiben szolgálja a kisebbség magyarságképének egészséges fejlődését és megszilárdulását? Az identitásformálás másik fontos tantárgya, a magyar nyelv és irodalom esetében a kötelező érettségi tételek tematikus csoportosítását végeztem el: a gimnázium évkönyveiben az 1965-90. évi adatok alapján volt számszerűsíthető, mikor mit tartottak érdemesnek kiemelni a magyar literatúrából. a) A használatos történelemkönyvek bemutatása 4 Az anyanyelvi kultúrától és históriától való eltávolítás a legfontosabb identitásformáló tantárgyakat is jellemzi. A történelemkönyvek lapjairól nem köszön vissza az a felismerés, hogy az 1918 előtti Magyarország keretei között a két nemzet viszonyát évszázadokon át a közös országos intézmények, az ország egységes kül-, gazdaság- és művelődéspolitikai érdekei, nem pedig a 19. század végi nyelvi, iskolai és nemzetiségi küzdelmek határozták meg. Ezzel szemben a hungarus patriotizmus elvén nyugvó közös haza megtagadása, s a legsúlyosabb, számtalanszor hangoztatott vád, az úgymond ezeréves elnyomás kap nagy nyomatékot. Számos történelmi eseménnyel vagy nem ismerkednek meg a tanulók e tankönyvek lapjairól, vagy csak elferdítve, agyonideologizálva, többszörösen meghamisítva találják bennük. A szerzők számos tényt egyoldalúan állítanak be, másokat elhallgatnak, a valóságtól eltérő éltelemben kommentálnak, szubjektív szempontok szerint leegyszerűsítenek, negatív eseményeket „elkennek". A kisebbség tör2 Gyurcsik Iván: Előszó. In: Papély Gyula: Népfogyatkozás. (A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945) írók Szakszervezete Széphalom Könyvműhely. Regio, Budapest, 1991. 8. 3 Révész Bertalan: Nacionalizmus - szlovák módra. Kisöpri-e az európaiság tisztító szele? Magyar Nemzet, 1995. július 27., 16. 4 Tankönyvelemzésein első változata előadásként hangzott el a Csehszlovák-Magyar Történész Vegyesbizottság 20. konferenciáján (Békéscsaba, 1989. aug. 19.). Nyomtatásban: Tudatformálás zsákutcában. Szlovákiai magyar történelemkönyvek vizsgálata. Új Forrás, XXII., 5. (1990), 87-96.
