Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Dobrossy István: Határok - kapcsolatok (A szlovák-magyar lakosságcsere történetéhez)
vasércet szolgáltató bányák már az elszakított és most visszakerülő Gömör megyei területen vannak". 8 Mint érzékelhető, a trianoni döntés következményeiről jobbára 1939 után jelentek meg felmérések, összesítések. Ekkortól Kassa újra kamarai központ lett, s fennhatósága alá visszakerült Abaúj-Torna és Zemplén területe, járásai is. A miskolci kamara így főleg a gömöri részek beillesztésével foglalkozott, s a regionális kapcsolatok megteremtésében újra felvetődött egy régi vágyálom, a Sajó hajózhatóvá tétele. A kamara felmérése és jelentése szerint „a hajózhatóvá tett Sajón olcsó víziúton juthatnak majd le az Alföldre Gömör és Borsod megyék kincsei, fája, szene, építési anyagai, nehézipari termeivényei, míg az Alföld búzája és egyéb termeivényei is ugyancsak olcsó víziúton kerülhetnek a Felvidék e részére". 9 (Mint tudjuk a Sajó hajózhatóvá tétele szinte évtizedenként visszatérő kérdése volt a térségnek, míg végül megvalósíthatóságát az 1970-es évek elején vetették el véglegesen. 10 Az 1920-1938 közötti felvidéki, ezen belül is jobbára a gömöri állapotokra, viszonyokra utalóan legyen szabad még két jellemző esetet kiemelnem a kamara irataiban megőrzött több tucatnyi hasonló jelentés, feljegyzés közül: /. A rimaszombati járás ipartársulata jelenti a kamara elöljáróságának, hogy a Felvidék visszacsatolása, az új határok meghúzása komoly gondokat jelent a területen és abban az üzletmenetben, amely 1920-ban megváltozott, majd 1920-1938 között más körülmények között újraszerveződött. Ugyanis a „magyar-tót" nyelvhatáron meghúzott országhatár elválasztja a magyar iparos központot annak korábbi felvevőpiacától. így „oly nagy rendelő és vevőkört vesztettünk a tót vidék elcsatolásával, amely üzletkörünk 75%-át is kiteszi. Iparosaink helyzete egyszerűen katasztrofális, hiszen csak a rimaszombati járás 51 jómódú községet, illetve annak vevőit veszítette el, s ezzel szemben mindössze hét érdemi, vásárolni is képes településünk maradt". 11 Ugyancsak hasonlóra utal egy másik jelentés a járás területéről. „Az üzleti, kereskedelmi élet visszaesett a felvidéken, miután azoknak bevásárló hinterlandja nincsen, a városok mellett fekvő környék nagyrészben odaszokott vásárló közönsége szlovák területen maradt, - erősen stagnáló állapotban van. Ennek a normális keretek közé való visszaállítása még hosszú időt fog igénybe venni." 12 (Magyarázatul az szolgál, hogy a rimaszombati járás lakosságának 26,7%-a, községeinek pedig 8,1%-a került vissza, a többi a határon túl maradt. 13 2. Más jellegű kamarai levelezés a kereskedelem, a visszacsatolt területek és a fővárosi ipar, illetve a viselet kapcsolatára utal. 1939-ben a Magyar Öltözködési Mozgalom Országos Bizottsága a visszakerült városokban a magyar viseletkultúrát erősítendő, divatbemutatót és vándorkiállítást szervezett. Tornaijáról a járási ipartestület elnöke ezzel kapcsolatban a következő levélben tájékoztatta a kamarát. „Szükségesnek mutatkozik ez — ti. a kiállítás - már csak azért is, mivel a 20 éves cseh megszállás alatt különösen a fiatal generáció teljesen elidegenedett a magyar öltözködéstől." 14 Mindennek a megfogalmazására olyan körülmények között került sor, hogy a tornaijai járás csaknem teljes terjedelmében visszakerült, s lakossága hasonlóan teljes egészében magyar volt. Az már 8 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár, a továbbiakban: B-A-Z. m.Lt. IX. 201. (A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara anyaga) 5.994/1939. 9 B-A-Z. m.Lt. IX. 201. 4.924/1939. 10 Dobrossy i. m. 63-64. 11 B-A-Z. m.Lt. IX. 201. 4.924/1939. 12 B-A-Z. m.Lt. IX. 201. 4.924/1939. n Mike i.m. 1012. 14 B-A-Z. m.Lt. IX. 201. 6.328/1939.
