Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Dankó Imre: Domokos Sámuel élete és munkássága (a hazai románság folklórjának kutatásában)

pedig 1959-ben megjelentette nagyszerű antológiáját, A betyárok tüzénél-t (alcíme szerint: Kelet-európai népek betyárballadái), első ismertetői közt voltam.

10 A középkelet-európai betyárballadákkal való intenzív foglalkozása más vonatkozásban is nagy jelentőséggel bírt: kandidátusi értekezésének ez volt a címe: A magyar és román betyárballadák összehasonlító néprajztudományi elemzése (1956). Kandidátusi értekezésének bővített formája, német nyelven, már 1957-ben megjelent." Különben a középkelet-európai betyárballadák összehasonlító-elemző vizsgálata állandó témája maradt. Egy sor idevonatkozó tanulmánya jelent meg, illetve különböző összeállításokban adta őket közre, mint például legrészletesebben egyik fő művének is nevezhető Magyarromán irodalmi kapcsolatok című munkájában is tette.

12 Domokos Sámuelnek két olyan román népballada tanulmánya is van, amelyekhez a hazai románság körében végzett gyűjtő- és feldolgozó-elemző munkát. Az egyik a Pintea Gligorxó\ szóló monda-, illetve balladakör; a másik pedig a kétegyházi Mioritakolinda. A II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc idején Rákóczi részére Nagybányát elfoglaló Pintea Gligor számos keletszatmári népi énekballada hőse. Igen sokan foglalkoztak vele, de senki se úgy, hogy olyan mértékben állítsa be a közép-keleteurópai népek epikus hagyományai közé-, mint ahogy Domokos Sámuel tette.

13 Nagybánya, Felsőbánya, az Avasság, a Lápos mente azonban már nem magyar területek és így nem lehet szólni róla, ahogy tanulmányunk címében tettük; nem lehet azt állítani, hogy Domokos Sámuel munkásságát a hazai románság folklórjának kutatásában emeljük ki. Egészen más a helyzet a kétegyházi Miorita-kolindával. Domokos Sámuel ebben a tanulmányában egy balkáni, illetve közép-keleteurópai, sőt jellegzetesen román ballada (-kolinda) motívumvándorlását követi nyomon és elemzi a jelenséget. Ehhez a nagy jelentőségű folklórtanulmányhoz is van némi közöm. 1960-ban én adtam ki a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubileumi Evkönyvében. Domokus Sámuel 1958-ban Lükő Gábor útvonalát követve, többek között az én segítségemet is kérve járt le Budapestről Méhkerékre népmesét gyűjteni a község neves, nagy népszerűségnek örvendő, nagy mesélőkedwel megáldott, állandóan mesélő lakosától, Vasile Gurzáutól. Domokos Sámuel Méhkeréken jelentősen módosított korábbi népmesegyűjtési-feldolgozási szempontjain, gyakorlatán. Korábban a népmeséket jó, ha történeti beágyazottságukban, környezetük gazdasági-, társadalmi- és kulturális összefüggéseibe zárva elemezte. Méhkeréken, az akkorára a magyar népmesegyűjtésben, Ortutay Gyula nyomán elterjedt személyiségvizsgálati módszer lépett érvénybe. Domokos Sámuel is elsődlegesen Vasile Gurzáu életkörülményeit, életmódját, a környezet: Méhkerék történetét, különböző viszonyait akarta tisztázni és tisztázta is. Vasile Gurzáu „felfedezése" nagy tudományos, folklorisztikai esemény volt, mert személyében kétnyelvű mesemondóról volt szó. Olyan emberről, aki páratlan fantáziával, de a hagyományok10 Domokos Sámuel: Betyárok tüzénél. Kelet-európai népek betyárballadái. Európa Könyvkiadó. Bp., 1959.; Dankó Imre: La focul haiducilor. Foaia Nostra IV. 1960. 5. szám (március 1.) 5. 11 Samuel, Domokos: Künstlerische Elemente der rumenischen Haidukenballaden. Annales Universitatis Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Philologica. Tomus 1. 1957. 121-136. 12 Domokos Sámuel: Magyar-román irodalmi kapcsolatok. Gondolat. Bp., 1985. II. rész. A román népköltészet közép-keleteurópai kapcsolatai. 1. A kelet-európai népek betyárballadái; 2. Az újgörög kleftiszballadák és a román népballadák; 3. Pintea Gligor alakja a mondákban és a betyárballadákban; 4. A kétegyházi Miorita-kolinda. Stb. 13 Patachi, Livius: Capitani de cete militare si haiduci romini la inceptul veacului al XVIII-lea. Extras din volumul Studii si articole de istorie II. 1957. 14 Domokos Sámuel: A kétegyházi Miorita-kolinda. Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubileumi Évkönyve. Gyula, 1960. 99-104.