Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Izsák Lajos: Zsedényi Béla a magyar parlamentben

de eddig paríroz, és azt hisszük, hogy később is parírozni fog, ha mi leszünk az erősebbek."

6 Az elnökre vonatkozó javaslat kialakítása után a nemzetgyűlés folytatta tanácskozásait. Valentiny Ágoston javaslatára és Juhász Nagy Sándor támogató hozzászólásának hatására a képviselők egyhangúlag dr. Zsedényi Bélát választották meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökévé. Ezt vita nélkül követte az eredetileg javasolt alelnökök, Juhász Nagy Sándor és Sántha Kálmán, valamint a jegyzők megválasztása is. Zsedényi, miután elfoglalta az elnöki széket, Ézsaiás prófétát idézte: " A nép, amely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot. Akik lakoznak a halál árnyékának völgyében, fény ragyog fel felettük." A korábban sötétben járó nép a magyar volt, s a világosság, amit látni kell legalábbis az elnök így gondolta - "az út az új, szabad, demokratikus Magyarország felé."

7 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 22-i ülése - előzetes pártközi megállapodás alapján - 23 tagú Politikai Bizottságot "választott", amelyben 5 kisgazdapárti, 4-4 kommunista és szociáldemokrata párti, 3 nemzeti parasztpárti, 2 polgári demokrata párti és 5 pártonkívüli képviselő kapott helyet. E bizottság elnöke is Zsedényi Béla lett. A Politikai Bizottság meglehetősen széles hatáskörrel rendelkezett, tulajdonképpen az Ideiglenes Nemzetgyűlés szerepét látta el. Az ülések közötti időben ugyanis ellenőrizte a kormányt, közreműködött a kormányzati tevékenységben, s mint "kisegítő szerv" elvégezte azokat a sürgős feladatokat, amelyek a nemzetgyűlési határozatokból következtek, így nem véletlenül határozta meg önmaga jellegét és hatáskörét úgy, hogy "nem más, mint kis nemzetgyűlés", "a nemzetnek felelős nemzetgyűlés kicsinyített mása"... stb.

8 1945. január 26-án született döntés a háromtagú Nemzeti Főtanács felállításáról, amely a Politikai Bizottság vonatkozó határozata szerint: "Addig, amíg a magyar nép az államfői hatalom gyakorlásának módja 6 Moszkvának jelentjük... Titkos dokumentumok 1944-1948. Szerkesztette és az utószót írta: Izsák Lajos és Kun Miklós. Budapest, 1994. 15. 1. 7 INN. 7-8. 1. 8

Lásd bővebben: Föglein Gizella: Államforma és államfői jogkör Magyarországon 1944-1949. Budapest, 1993. 7. és köv. oldalak.