Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)
Izsák Lajos: Zsedényi Béla a magyar parlamentben
felől nem dönt, az államfőt megillető egyes jogokat gyakorolja." A Nemzeti Főtanács elnöke Zsedényi Béla, tagja pedig Miklós Béla miniszterelnök és Gerő Ernő lettek. E testület jogkörébe tartoztak az olyan közhivatali és más tisztségekre vonatkozó kinevezések, amelyek meghaladták a kormány vagy a miniszterelnök kinevezési jogát és a nemzetgyűlés elnökségének jogkörébe sem tartoztak; továbbá a miniszterek kinevezése a Politikai Bizottságnak a miniszterelnök javaslatára hozott határozata alapján; a kormány tagjainak felmentése; a honvédség állományába tartozóknak az állampolgársági kötelékből való elbocsátása s a házassági akadályok alóli felmentés megadása; valamint különféle kegyelmi ügyek, de általános kegyelmet (amnesztia) csak az Ideiglenes Nemzetgyűlés adhatott. A fentiekből is világosan kitűnik, hogy Zsedényi Béla 1944-1945-ös közjogi állása szinte egyedülálló volt történelmük során, hiszen a nemzet mindenese volt. Képességei, munkabírása és az a nagy tisztelet, amely személyét körülvette, alkalmassá tették őt arra, hogy Magyarország történetének egyik legtragikusabb korszakában minden munkát és feladatot elvégezzen. Elképzelhetetlenül sokat dolgozott, napjai általában sorozatos tárgyalásokkal teltek el. Ö vette fel először a diplomáciai érintkezést nemcsak az orosz diplomatákkal, hadseregparancsnokokkal, hanem az angol és az amerikai missziók vezetőivel, illetve később a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) megbízottjaival és képviselőivel is. Ott volt szinte minden tárgyaláson és valamennyi pártközi értekezleten. 1945. január végén a magas közjogi méltóságok közül ő volt az első, aki Debrecenből Budapestre utazott, s április közepéig - amikor a kormány és hivatalai végleg a fővárosba költöztek - ezt a veszélyes utat többször is megtette. Legújabbkori történelmünk sorsfordulóján végzett eredményes munkáját, Zsedényi Béla valóságos történelmi érdemeit a demokratikusan megválasztott 1945-ös nemzetgyűlés első ülése jegyzőkönyvileg örökítette meg. "A múlt év december 21. napján egy vesztett háború okozta felfordulásban, reménytelenség és pusztulás közt ült össze Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés - hangzott az 1945. november 29-i ülésen - ,és ... Zsedényi Béla személyében megtalálták vezetőjüket, aki hivatottan tudta kiváló tudásával és közjogi érzékével áthidalni a reánk szakadt 9 Uo. 13.1.
