Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
FALAZATOK
Pontos megfelelője ez a néprajzi leírásokból ismert vázszerkezetes sövény falaknak, mindössze a vázszerkezet vékonyabb. A néprajzi analógiák hasonló falaiban, vagy a későbbi időkből, a XV-XVI. századból, feltárt házaknál a vázat alkotó cölöpök valószínű az épületek nagyobb mérete miatt erőteljesebbek. Legalább ennyire, vagy még inkább fontos, hogy ezeknek a házaknak már födémé is volt. így a falban lévő oszlopoknak nemcsak a tető terhelését, hanem ezt is viselniök kell, ezért is vastagabbak, mint a XII-XIII. századi épületek hasonló szerkezeti elemei. Vázszerkezetes lehetett a Romhányban (Nógrád m.) feltárt kisméretű, Árpád-kori „sövényfalas" ház , a Visegrád-Salamontoronynál előkerült XIV-XIV. századi „patics falazású" lakóépületek 32 , vagy azok a 33 gazdasági építmények, melyek a XII-XIV. században álltak Esztergom-Szentkirályon . Keletebbre Abaújváron a Várban Árpád-kori építmények „tartószerkezetére utaló cölöplyukakat és karólyukakat" tártak fel 34 . Blatnica-Szoboszlón (Blatnica-Sebeslavce), Túróc megyében a XIV. századi, feltehetően boronafalú épület mellett egy olyanra is bukkantak, ahol csak cölöpnyom volt, tehát nagy valószínűséggel valamiféle vázszerkezetes falú házra 35 . Ez a lelet arra figyelmeztet, hogy még az összefüggő erdőövezetben is, ahol minden bizonnyal bővében voltak a fának, számolni kell a vázszerkezetes falakkal. Talpas-vázas fal a középkorban? A talpas-vázas falszerkezetek paraszti használata a középkorban meglehetősen kérdéses. Az ilyen falszerkezet kifaragása, összeállítása magasabb szaktudást követel meg, mint amekkora a borona- vagy a vázszerkezetes falakhoz szükséges. Ez annyira nyilvánvaló, hogy nem szorul részletesebb bizonyításra. Azzal azonban foglakozni kell, hogy ez a faltechnika mennyire anyagtakarékos, hiszen nemegyszer ezzel magyarázzák elterjedését. A talpas-vázas falhoz sövény falkitöltéssel kétségtelenül kevesebb fa szükséges, mint a boronafalhoz. Ezzel szemben áll viszont, hogy egy ilyen építmény „építési költsége" minden bizonnyal magasabb lehetett, mint az összehasonlításul szolgáló falszerkezeté, hiszen a szerkezet által megkövetelt magasabb „szaktudást" az építő, vagy az a közösség, mely valamilyen összesegítésben bizonyára már a középkorban is együttműködött, nem feltétlenül tudta biztosítani 36 így egy valamiféle módon „honorált" személyt is be kellett vonni az építésbe, ez nyilvánvalóan megnövelte a költségeket. A talpas-vázas zsilipéit falú épületeknél a fával való takarékosság is kérdéses. A fűrészmalmok elterjedése előtt meglehetősen gazdaságtalanul lehetett egy-egy zsilippallót elkészíteni, nem valószínű, hogy egy átlagos farönkből 2-3 szál deszkánál többet ki tudtak volna hasítani 37 . A vázszerkezet elkészítéséhez sem felel meg minden fa, jobbminőségű anyagra, magasabb fokú megmunkálásra volt szükség. A zsilipeléssel 31. HÉJJ Csaba - RF. I. (1976/77.) 48. 32. HÉJJ Miklós-RF. I. 32. (1978/79.) 141. 33. HORVÁTH István 1979. 41. 34. GÁDOR Judit - RF. I. 32. (1978/79.) 84. 35. SLANINAK, Milan 1975. 178-179. 36. Hasonlóan vélekedik BAKÓ Ferenc 1967. 170. is 37. A néprajzi források csak bútor készítéséhez hasított deszkákról szolgáltatnak adatokat, ez azonban nem lehet azonos a zsilipdeszkák hasításával - ld. K. CsiLLÉRY Klára 1987. 175.
