Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
ELŐZMÉNYEK
A magyar településterűlet a XI-XII. században a Felvidéken A síkvidékről a hegyek felé irányuló magyar települési hullám nem teljesen üres, lakatlan területeket vett birtokba. „A legsűrűbb szláv lakosság Pannónia erdős dombvidékein, a Kárpátok hegylábainál és nagyobb medencéiben észlelhető. A kárpáti medencék közül elsősorban a folyók középső völgyszakaszán elhelyezkedők (Trencséni-medence, Abaúji-medence, Háromszéki-medence) számíthatók gyéren megtelepültnek, míg a felső folyóvölgyek (például Árva, Sáros, Csík) a 9-10. században úgyszólván lakatlanok voltak..." 20 . A történeti adatok arról vallanak, hogy korai határvármegyéinknek az országból kivezető utak mellett kialakított központjai (Nyitra, Bars, Gömör, Borsod, Újvár, Zemplén) többé-kevésbé a magyar és a 21 jelentősebb szláv népességcsoportok határvonalán alakultak ki . Ettől délre - az általános megállapítást részletezve - az Ipoly völgyében, a Börzsöny hegységben egészen a Dunáig a IX. században magyar és szláv együttélés mutatható ki. Hasonlóan a Cserhát és a Mátra völgyeiben, a hegységek északi lejtőin, délen a Zagyva mentén egészen Pásztóig a korai helynevek tanulsága alapján szintén számításba kell venni a két népesség együttélését. Gömör megyében a X-XI. században a magyarlakta vidékeken is számottevő a szláv lakosság, bár a XI. századtól a szlávok nagyobb mértékben 22 csak a magyar nyelvterület peremén mutathatók ki . Hasonló a helyzet a Zempléni-hegységben és innen keletre, kivéve természetesen a Bodrogköznek a folyóhoz közeli részét, mely közismerten az első magyar 23 szállásterületek egyike volt . GYÖRFFY György felhívja a figyelmet arra, hogy a IX. században a szlávok az avar uralom meggyengülése, illetve megszűnése következtében a korábban az avarok által megszállt területekre vándoroltak, mivel azonban a század végén megjelenő magyarok életmódjuknak megfelelően az 20. GYÖRFFY György 1984. 636. 21. GYÖRFFY György 1977. 208. 22. ILA Bálint 1976. 60., 93. kk., 103. kk., 123. kk., 148. kk. stb. 23. KNIEZSA István 1938. 372-382.