Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TÜZELŐK
A belülfűtős, belső füstelvezetéses kemence A felföldi belülfűtős kemence a XVIII. századi első híradásokban úgy kerül a szemünk elé, hogy füstelvezetése még nincs teljesen megoldva. BÉL Mátyás 1735 körül a Mátrai járásról a következőket írta: „Kémény egyáltalán nincs, s miközben a kemencében ég a tűz, a belőle kitóduló füst elárasztja az egész 170 lakóhelyiséget..." . Amikor azonban általánosságban szól: „Kemencét egyet állítanak, mely nemcsak a szoba melegítésére szolgál, hanem az ételek és a kenyér készítésére is. Belülről fűtik, a kemence szája kürtővel van kapcsolatban, úgyhogy a felszálló füst mintegy kalap alá fogva szálhasson ki. E kürtőt a fa elégése után zsákokkal elrekesztik, hogy a kemence a meleget a szobába szolgáltassa. Néhol lehet látni kéménytelen sütőkemencéket, ahol míg a fa ég, az épületet betöltő füst miatt kénytelenek derékig meghajol171 ni" . Ennél a sokat idézett leírásnál általában elkerülte a figyelmet, hogy ez BEL Mátyás Tracta tusämk olyan helyéről származik, ahol általánosságban jellemzi a magyarokat, s így kezdődik: „A magyarok, akiknek nyelve és szokása különbözik az ország többi népeitől, inkább a szükség, mint a tetszetősség szerint építik házukat". Majd a magyar építkezés általános jellemzését adja, említi a sövényházakat, részletesen leírja őket, stb. 172 . A következő híradás a terület tüzelőberendezéseiről SZEDER Fábiántól származik, aki még 1819-ben is arról ír, hogy a kürtös füstelvezetéses kemencék mellett él egy olyan megoldás is, mikor a füst a kemence szája feletti, a padlásra szolgáló lyukon távozik a lakóhelyiségből 173 . A belső tüzelésű kemence füstelvezetésének kérdése csak a teljes füstelvezetőrendszer ismeretében értékelhető 174 , ezért a következőkben előbb a kéménnyel kapcsolatos adatokat veszem számba. 170. BAKÓ Ferenc 1973-74. 224., 280. - Soós Imre fordítása 171. HADIK Béla 1926. 35. 172. HADIK Béla 1926. 34-35. 173. SZEDER Fábián 1819. 42. 174. BARABÁS Jenő 1970. 276.
