Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TÜZELŐK

Gerenda vázas fonott szabadkémény, Kazár (Nógrád m.) Kémény A XVIII. szazadból csak meglehetősen szórványos adataink vannak a felföldi parasztházak kéményeiről, vagy éppen hiányukról. Van azonban egy tanulságos összevetési lehetőség, az 1770-es években két város, Eger és Sárospatak kéményeinek állapotáról összeírás készült. Vannak bizonyos kételyek, hogy ezek mennyiben vehetők számításba a népi építészet szempontjából? Kétségtelen, mindkét településnek voltak a XVIII. század második felében olyan városrészei, melyek meghaladták akár az egykorú mezővárosok építészeti színvonalát, de ott voltak a suburbiumok is (pl. Eger - fíóstyák, Sárospatak - Hustác stb.) a maguk paraszti lakosságával és házaival. A sárospataki összeírás 1770-ből származik. Ebből az derül ki, hogy büntetést kizárólag azért róttak ki, mert nem találták a tűzoltáshoz szükséges eszközöket, így létrát, vagy vizet. Esetleg azért, mert a kémény „régtül olta rósz melynek meg csináltatása iránt sok ízben admonetáltatott...", vagy mert a kémény sepretlennek találtatott. Az egész anyagban egyetlen esetben sem fordul elő, hogy a szemrevételezett háznak nincs kéménye

1 . 175. ROMÁN János 1965. 200-201.