Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TÜZELŐK

Belülfűtős, füstelvezető nélküli fa alapon álló kemence, Trencsénh osszúmezö (Diné Pole - Trencsénm.) történeti adat sem zárja ki ezt a feltételezést. Korábban többször idéztem azt a Felsővadnáról származó leírást, melyben „tiszpal fájával" említés történik. 1681-ben Nagysajón (§ieu, Beszterce-Naszód m.) egy ház „kemencéje zöldmázu kályhából van. A tűzhely előtt fejér deszkázat"

160

. Mindkét adat azonban olyan építéskultúráról tanúskodik, mely meghaladja a falun élő lakosság általános színvonalát. Néprajzi analógiák arról tanúskodnak, hogy a fa emelvényre emelt kemencék még a XX. századot is megérték. Ilyen kemencékről tudunk Trencsényben Csicsmányból (Cicmany)

161

, Kosárfalvárói (Papradno), Trencsényselmecről (Stiavnik), Trencsényrákóról (Rakova), Trencsényhosszúmezőről (Dlhé Pole)

162

, Árvában Lomnáról (Horni Lomná)

163

, Erdőtkáról (Oravská Lesna)

164

, Ungban Újszékről (Nová Sedlica)

165

, hasonlóak voltak a Kárpátalján

166

, Máramarosban

167

, de a Kárpátok túlsó oldalán a lengyel Beszkidekben

168

, vagy Gorlice környékén

169 is. A kemence aljával együtt a kemence szájához kapcsolódó tüzelőhely is felemelkedett, de ennek idejére nincsenek adataink. Csak valószínűsíteni lehet, hogy ez a belülfűtős kemence részleges füstelvezetésének megoldása idején, esetleg azzal párhuzamosan történhetett, mert az eltérő füstelvezető-megoldások eltérő kemence alapépítmény nevekkel járnak együtt, azaz itt már nem egy olyan változásról van szó, melyben a Felföld magyar lakossága egésze vett volna részt. 160. B.NAGY Margit 1973. 184. 161. MENCL, Václav 1980. 451-452. 162. TURZO, Jozef 1979. 173., 176-179., 181. 163. MENCL, Václav 1980. 378-379. 164. CAPLOVIC , Pavol 1977. 38. 165. SOPOLIGA, Miroslav 1983. 208. 166. GRACIANSZKAJA, N. N. 1974. 145., 156. 167. STOICA, Georgeta 1974. 105-106. 168. Zawoi - KUTRZEBIANKA, Anna 1931. 44. 10. tábla 1. 169. CZAJKOWSKI, Jerzy 1969. 136. XVI. tábla 2.