Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TETŐK
A városokban, mezővárosokban a múltban jelentős volt a zsindelyfedés. Sárospatakon például a XVII-XVIII. században a protokollumokban szemünk elé kerülő épületek jelentős része zsindellyel fedett: 1609. - „Hazat... vyonnan Sindeleztesse meg is..."; 1607. - „...sindelieket, es Zegeket..."; 1649. - „... ujjonnan kellett... szendeleiezni... „, stb. 226 . Az 1850-1875 között épült lakóházaknál a zsindellyel héjazottak nagy szóródást mutatnak, ez szintén a szélesebb körű elterjedtségre utal. Egyben azt is jelzi, hogy a zsindely az esetleges helyi készítés mellett több úton is elkerülhetett a felhasználás helyére. Egyaránt számításba lehet venni az úsztatott fa helyi feldolgozá227 sát, azt, hogy a tutajokon rakományként jutott a fenyőövezettől délre eső településekre , de - mint egy korábbi adatból kitetszett - a tengelyen szállítás lehetőségét sem lehet kizárni. Az viszont, hogy bármilyen formában is jutott el a felhasználóhoz, azt meg kellett vásárolni, szélesebb körű terjedését mindenképpen akadályozta. Szilárd fedőanyagok A terméspala fedés csak korlátozott jelentőségű a Felföld paraszti építkezésében. Ennek nyilvánvaló oka az anyag beszerzésének, szállításának nehézsége. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az így fedett épületeknek az átlagosabbnál erősebb, így költségesebb tetőszerkezet kellett készíteni. A XVIII. században az egri püspöki építkezéseket a Felsőtárkányban, Bükkzsércen és Nagyvisnyón fejtett palával látták el 228 . FÉNYES Elek még a XIX. század közepén is említésre méltónak tartotta a nagyvisnyói, kisgyőri és felsőtárkányi palabányákat, és megjegyzi, hogy az utóbbi helyről Pestre, sőt Pozsonyba is szállítottak 229 . Állítólag Abaújszántón is fejtettek tetőfedő palát 230 . Népi használata szinte csak ott mutatható ki, ahol a közvetlen közelben ilyen bánya működött, így Hevesben Nagyvisnyón, Felső tárkányban, Szilvásváradon, és ezekből a bányákból került ki a Tiszanánán, Kömlőn használt tetőfedőanyag 231 . Borsodban Mályinkán találtam ilyen fedésre, ennek anyaga bizonyára Szilvásváradról származott. Gömörben Szuhogyról van XIX. század végi használatára utaló adat 232 . Heveshez hasonlóan Borsod alföldi tájain is felbukkan. Mezőkövesden a XIX. század végén néhány nagygazda-házon, gabonáson tűnik föl a bükkzsérci bányából származó pala. A cserép, majd a bádog és a mesterséges pala adatait nem ábrázoltam azokon a térképeken, melyeket a tetőfedő anyagok elterjedéséről szerkesztettem. Közülük - általánosságban - előbb a cserép terjedt el, térhódítása rendkívül gyors volt. Ha összevetjük a tetőfedő anyagokról készített térképeket, akkor az üresen maradt területek azok, ahol a XIX. század végén, XX. század elején már nem épültek hagyományos hajazatú házak. 226. ROMÁN János 1965. 15., 14., 61-62. 227. BAKÓ Ferenc 1978. 43. 228. LENÁRT Antal 1982-83. 191. 229. FÉNYES Elek 1847. 245-249. 230. CSERI Miklós 1986. 221. 231. BAKÓ Ferenc 1978. 66. 232. OMF Falukutatás
