Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TETŐK
Héj, hiú Ugyanakkor, szórványosan a hiú, héj, hájazat is előfordul területünkön. COMENIUS, Johannes Amos még bizonyos megkülönböztetést éreztet, mikor a következőket írja: „Legföllyül vagyon a heázat... Az ház-héján függ a csatorna. Az heázat nélkül való hely filagóriának mondatik. Az ház födelén vannak az erkélyek (kiálló ereszi), a gombok és lobogók" 18 . Az egész Felföldről vannak hasonló adataink, így pl. 1746-ban Alsóesztergályon: „...ház héja..." 19 , Abasáron 1743-ban: „...az haz héján lévő két ki ajtó..." 20 , Egerben 1782-ben: „találtatott egy Ház fábul, zsindellyel heázott..." 21 , Mezőkövesden 1894-ben: „egy haj 22 23 alatt..." , Sajóvámoson 1709-ben: „...fel szúrta az haz haja ala..." , Sárospatakon 1641-ben: „Egy heázat alatt lakvan..." 24 , és ugyanott 1685-ben: „Kettős hajazattya Zsindelyes... Uy oldal kamora, fel szélről fel hajra épült" 25 . A néprajzi leírások közül ISTVÁNFFY Gyula említi, hogy Borsod megye északi részén „Az így lefödött épület fölé került a ház tetőzete, vagy a mint ők nevezik a hájazat, a fedés..." 26 . A felsoroltak egyértelműen bizonyítják, hogy a fedél illetve a haj, hájazatt% alakváltozatainak használata sem időben, sem térben nem különíthető el. Közülük a fedél, födél ugorkori képzett szó, a haj hájazat, héjyz&ig valószínű szókincsünk legősibb, uráli rétegébe tartozik 27 , és eredetileg feltehetően 'nyirfakéreg' jelentésű volt 28 . Nem könnyű a helyzetünk, ha a tető alatti tér megnevezését kíséreljük meg áttekinteni, ugyanis nagyon ritkán lehet elválasztani magát a tetőt, és az alatta lévő teret. A pad, padlás nyilvánvalóan az építmény helyiségeinek lepadlásolásával, a födémmel hozható kapcsolatba, ugyanakkor a 'padlás' jelentésű héj, ház héja, hé, híj, hi, ház-hia, hiu, hijju, hijjú egyértelműen a tető felőli névátvitel 29 . Az utóbbi megnevezések a Magyar Nyelv Atlasz szerint a Dunántúl déli és délnyugati, az Alföld keleti felében szórványosan és Erdélyben használatosak 30 . Mivel azonban rendkívül ritkán választható el pontosan a 'tető' és a tető alatti tér, azaz a 'padlás' jelentés, ezért ez esetben a 'tető' jelentésű adatokkal is számolnunk kell, melyekre NYÍRI Antal alföldi példákat is idéz 31 , és így kiderül, hogy a megnevezés mindössze a Dunántúflcözépső, északi és északnyugati, a Felvidék nyugati részén ismeretlen. Ez pedig azt jelenti, hogy a nyelvjárási tanulságokat rejtő alakváltozatok nem alkalmasak arra, hogy belőlük a tetőzet szerkezeti-, eredet- stb. kérdéseire választ kapjunk. Legfeljebb bizonyos időrendre utalnak, hiszen a tér födém felőli megnevezése nyilvánvalóan újabb, mint a fedés felőli. 18. COMENIUS, Johannes Arnos 1959. 158-159., később, 164.: „Az heázat alatt vagyon a padlás..." - kiemelés tőlem. 19. ZÓLYOMI József 1974. 42. 20. BAKÓ Ferenc 1967. 179. 21. BAKÓ Ferenc 1967. 163. 22. Miskolci Állami Levéltár 193. Fasc. 414. 1894. szeptember 19. 23. SCHRAM Ferenc 1982-1983. I. 150. 24. ROMÁN János 1965. 50. 25. ROMÁN János 1965. 107-108. 26. ISTVÁNFFY Gyula 1911. 3. 27. NYÍRI Antal 1969. 14. 28. NYÍRI Antal 1975. 208-209. 29. NYÍRI Antal 1969. 8. 30. MNYA 199. térkép, ld. még BALASSA Iván 1971. 437. 31. Kecskemét-vidéke, Hajdúszoboszló, Hódmezővásárhely - NYÍRI Antal 1969. 7.
