Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TETŐK

Tetőszerkezet A magyar népi építkezés két alapvető tetőszerkezete közül a Felföldön a jelenkori néprajzi gyűjtések - az alföldi peremterületek kivételével - a szarufás

32 megoldás uralkodó voltáról számolnak be. Ágasfás-szelemenes tető Állandó a törekvés, hogy a vizsgált területen is fölleljék az archaikusabbnak vélt ágasfás-szelemenes megoldást. REGULY Antal, PÁPAI Károly, és ISTVÁNFFY Gyula néhány adatán túl, BAKÓ Ferenc meglehetősen nagy mennyiségű, kérdőívvel felderített adatot sorakoztat föl egykori elterjedtségének bizonyítására. Látszólag ennek ellentmondóan, az ágasfás-szelemenes tető és a falazatok összefüggését vizsgálva korábban arra az eredményre jutottam, hogy a függesztett tetőszerkezet a kevésbé szilárd, azaz a vázszerkezetesés a különböző föld alapanyagú falakkal, a rakott, csömpölyeg, hant, vert és vályoggal együtt fordul elő

33

. REGULY Antal Kerekgedéről (Hojdejovec) említi az ágasfás-szelemenes tetőt, ugyanitt szól a borona falról is. Szövegének vagy-vagy megfogalmazása azonban azt a feltételezést is megengedi, hogy a szintén észlelt szarufás tetők jártak együtt az említett falszerkezettel. A Fülek környéki Kurtányon (Fil'akovské Kováce - Kurtaji) teljesen egyértelmű, a talpas-vázas zsilipéit falú lakóháznak szarufás tetőszerkezete volt

34

. PÁPAI Károly - erre BAKÓ Ferenc is fölhívja a figyelmet - az ágasfás-szelemenes tetőszerkezetet csak mellékesen említi meg, értesülései hallomáson alapulnak. De leírásából az sem következik, hogy feltétlenül boronafalú ágasfás-szelemenes házról hallott volna, hiszen tudósít a „...földből való verett ház..."-ról is

35

. A XVIII. századi nógrádi forrásokban, melyek szinte teljes keresztmetszetét adják a terület népi építkezésének, mindössze két olyan eset fordul elő, ahol ágasfás-szelemenes tetőszerkezetre gondolhatunk. 1756-ban Karancsságon „...a láng a pitar ajtaja felet, dél felől való oldalon a szelemen gerendán alól egy kevéssé ugyan dél tájban ütött ki..." . Az adat egyértelmű, a megégett ház falanyagáról azonban nem értesülünk. Nem ennyire nyilvánvaló az 1787-ből származó bagjasalji híradás: „...az Urasághozjblyamodtunk... egy háznak való fát engedni méltóztasson, mivel sokad magunkkal vagyunk meg is engedte maga Pusztáján minden darabját, ágasait, oszlopit, horgait, leczeit fel is állítottuk már, hanem Ttes Szolga Biró Urunk le akarja vágatni... és kérjük mivel az közeit még bé nem Csináltuk fábul, meg fogjuk mór téglábul 32. BARABÁS Jenő-GiLYÉN Nándor 1979. 50. az „egyszerű tető" megnevezés használatát javasolja 33. BALASSA M. Iván 1977. 329. 34. REGULY Antal 1857. 43., 18. 35. PÁPAI Károly 1893. 8., értékelését részletesen ld. BALASSA M. Iván 1977. 341. 36. ZÓLYOMI József 1974. 20.