Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

II. A MÚLT ÉS JELEN KÉPESLAPOKON - Történelem, politika, propaganda

relmére, illetve a falujára gondol. A képen természetesen a maga elé képzelt nő arcképe vagy a falurészlet is szerepel (46. kép). A hatást az ilyen stílusú „versek" is fokozták: „Édes szívem, isten veled! őrizd meg hű emlékemet!" „Hű katona, hű szerető De nagy boldogság e kettő." Az 1918-as magyar polgári demokratikus forradalom és az 1919-es Tanácsköztársaság eseményeit, személyiségeit a korbeli kiadású lapok jelenítik meg. Filatéliai szempontból is értékes Károlyi Mihály „magyar népminiszterelnök" fényképét közlő lap, amelyen a „Magyar köztársaság. 1918. november 16. Budapest." feliratú alkalmi bélyegzés van. Tolnai Világlapja egy-egy képeslapot jelentetett meg a polgári kormány és a forradalmi kormányzótanács tagjainak fényképeivel, és ez utóbbi hátoldalán a „Világ proletárjai egyesüljetek" jelszóval. A két világháború közötti évtizedekben százezerszámra jelentek meg a Trianon előtti Magyarország térképét és a „Csonka-Magyarországot" együtt ábrázoló lapok. A külföldiek rokonszenvének és támogatásának megnyerését célozták azok a képeslapok, melyeken a Magyarországtól elcsatolt területek arányában „megcsonkított" Angliát, Franciaországot vagy az Egyesült Államokat ábrázolják (47., XDC. kép). A német képeslapkiadás a náci hatalomátvétel után a hitleri propagandagépezet szolgálatába állt. A müncheni Hoffmann kiadó lapján Nagy Frigyes, Bismarck és Hindenburg portréja mellett a negyedik Hitleré. Az antifasiszták képeslap formájában is terjesztették egész Európában John Heartfieldnek „A bírák bírája" című fotómontázsát, amelyen a Reichstag-per két főszereplője látható: az óriási vádlott, Dimitrov és a pöttömnyi vádló, Gőring. Azokat a falragaszokat is reprodukálták, amelyeken Zilzer Gyula ismert rajza látható az embereket taposó gázmaszkos náci szörnyeteggel. Ezeken a lapokon több nyelven jelent meg „A fasizmus háborút jelent" felirat. A lapok árusításából befolyt összeget az üldözött antifasiszták segélyezésére fordították. A spanyol polgárháború idején képeslapokat adtak ki a köztársaságiak Dolores Ibarruri „No Pasaran!" (Nem törnek át) jelszavával. A magyar revizionista külpolitika sikerét is jelentették a bécsi döntések. Képes levelezőlapokat is kiadtak az ekkor visszacsatolt területek nagyobb városaiba - Komárom, Kassa, Kolozsvár, Szabadka - történt bevonulások alkalmából. A Tolnai Világlapja 350 ezer levelezőlapot nyomtatott, és ingyen osztogatott újságolvasóinak a Felvidék visszacsatolása után. 1941 márciusában a Magyar Filmiroda képeslap sorozatot bocsátott ki abból az alkalomból, hogy a Szovjetunió visszaadta az 1848/49-es szabadságharc zászlóit. A második világháború idején megcsappant az érdeklődés a képeslapok iránt, és nem volt olyan propaganda szerepe, mint az első világháborúban. Németországban a „Herrenvolk" vezetőit, hadvezéreket, pilótákat, ejtőernyősöket és tengeralattjárók kapitányait népszerűsítették a lapok. Többségük nem fénykép, hanem rajz alapján készült. Nem hiányoztak azonban az új rendet dicsőítő és az ellenfeleket gyalázó, uszító jellegű kiadványok sem. A háború jellegével - a hátország totális résztvétele - nem fért össze a szentimentális témaválasztás (pl. búcsú a frontra induló katonától), amely az első világháborúban annyira kedvelt volt. Előtérbe kerültek viszont a mozgósító jelszavas kiadványok.