Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

II. A MÚLT ÉS JELEN KÉPESLAPOKON - Történelem, politika, propaganda

A Szovjetunióban a plakát mellett a képes levelezőlap is a politikai agitációt, a fasiszta támadók elleni harcot segítette. Megörökítették a háború hőseit és a harci ese­ményeket. Meghatóak a leningrádi blokád 900 napja alatt megjelent képeslapok. A 800 lapból mintegy 400 a honvédelem témáját dolgozza fel. Ezek dokumentumfotók és az ellenség rajzos karikatúrái, de a frontköltők versei és harci dalok is szerepeltek a kitar­tásra buzdító levelezőlapokon. Angliában többnyire a hátország problémái jelentek meg a képeslapokon a hagyo­mányos brit humor felhasználásával. így az élelmiszerjegyek, az elsötétítés, a gázmasz­kok éjjel-nappali viselése, a boltok előtti végtelen sorok, kémek találhatók témaként. Az Egyesült Államokban a háborús kötvények vásárlását és a repülőgép, valamint a hajó­gyártás ütemének fokozását szorgalmazták a hivatalos szervek által kiadott képeslapo­kon. A francia kiadók gyorsan reagáltak Párizs 1944 augusztusi felszabadulására. Eredeti fényképfelvételek alapján jelentettek meg sorozatot a fontos eseményről. A szövetsége­sek a náci haláltáborok felszabadítása után adták ki a koncentrációs táborokat, a gáz­kamrákat, az életben maradottakat bemutató lapokat. Az ebből befolyt összeggel a túlélők segélyalapját támogatták. A második világháború idején Magyarországon korántsem volt olyan propaganda szerepe a képeslapnak, mint korábban. A háború utáni újjáépítés érdekében viszont ko­moly mozgósító hatása volt. Zádor István grafikai sorozaton, Blaski János festőművész pedig festményeken örökítette meg a felrobbantott Duna hidakat és a romos Budapestet. Ezekről már 1945/46-ban képes levelezőlapokat is készítettek. A Magyar Újjáépítési Minisztérium több sorozatot is kiadott a rombadöntött fővárosról, pl. „A fasiszta hordák pusztítása fővárosunkban". Az „Újjáépítjük Magyarországot" sorozat fotólapjain együtt ábrázolják az eredeti állapotú és a lerombolt budapesti épületeket. A lapok feliratai is agitatívak, mozgósító hatásúak voltak: „Ezt hagyták meguk után", „Ez a német terro­risták módszere", „Lerombolta a fasizmus, felépíti a demokrácia" (48. kép), „Romokból új élet", „Szebb lesz, mint volt". A Szikra Rt. kiadásában megjelent sorozat a hidak újjáépítését dokumentálja, ezeken gyakran Gerő Ernő, a „hídverő miniszter" képe is látható. Fotólap örökíti meg az elsőként újjáépített Kossuth híd megnyitását 1946. január 18-án. A Magyar Kommunista Párt is a választási propaganda egyik eszközének tekintette a képes levelezőlapokat. 1947-ben a Szikra Rt. több rajzos, feliratos képeslapot adott ki a következő jelszavakkal: „A kisember tulajdona szent. Fizessenek a gazdagok. Sza­vazz a MKP-ra!"; „Eleged van a drágaságból? Szavazz a M. K. P.-ra!" (49. kép); „Rá­kóczi, Kossuth, Petőfi szellemében megvédi hazánk függetlenségét a Magyar Kommunista Párt". Ekkor jelentek meg olyan lapok is, amelyek felvonuló tömeg képe alatt egy megzenésített, a választásra buzdító vers kottáját közlik. Több jeles színész arcképét is kiadták (pl. Várkonyi Zoltán, Basti Lajos) az alábbi üdvözlettel és aláírá­sukkal: „Meleg szeretettel küldöm a Magyar Kommunista párt szavazóinak". Az 1950-es évek elején jellemzőek a beszolgáltatást segítő kulákellenes fotólapok, illetve a kommunista falujárók tevékenységét, a kulturális rendezvényeket (50. kép) és a nagy építkezéseket (Sztálinváros, Inota) propagáló illusztrált levelezőlapok. A személyi kultusz éveiben Rákosi Mátyás arcképe nemcsak a hivatalok falán függött, de a képes­lapokon is megjelent. A tömeggyűlések primitíven megrajzolt kompozícióiban az egyet­len nem kedélyes stílusú motívum a karikatúra figurák fölé fényképről reprodukált bölcs vezér arcképe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom