Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)
I. A KÉPES LEVELEZŐLAP SZÁZ ÉVE - A magyar képeslapkiadás kezdetei
Mi okozta a képes levelezőlapok gyors elterjedését és páratlan népszerűségét? Az okokat mindenekelőtt azokban a gazdasági-társadalmi változásokban kereshetjük, amelyek a XIX. század utolsó harmadát jellemezték, elsősorban Magyarországon. Ki kell emelnünk az ipari és szállítási forradalom és a polgári átalakulás nyomán kibontakozó és gyorsuló kispolgárosodási folyamatot, az ún. középrétegek megerősödését, melyek a képes levelezőlap fő társadalmi bázisát alkották. A tőkés gazdaság kialakulásával erősödik a falvakból a városokba áramlás. Itt és az ipari telepeken kialakul a modern ipari proletariátus, de megerősödik az önálló iparosokból, kiskereskedőkből, hivatalnokokból, közlekedési, postai alkalmazottakból álló kispolgárság. Magyarországon 1869 és 1890 között az iparban, kereskedelemben és a szállításban foglalkoztatott önállóak száma 41,1%-kal növekedett. A 474 ezer önálló iparos és kereskedő között legfeljebb 1-2 ezerre tehető a nagyipari és kereskedelmi burzsoázia létszáma, a gazdasági növekedés tehát a kispolgárság és a polgári középrétegek számát gyarapította. 7 Az 1910. évi népszámlálás 580 ezer ipari és forgalmi kisegzisztenciát mutatott ki, ehhez járult még több, mint 300 ezer alkalmazott, altiszt, nyugdíjas, magánzó, kereken 900 kispolgár, a kereső népesség 11,6%-a, az eltartottakkal együtt több, mint 2 millió 300 ezer fő, a lakosság 12,8%-a. 8 Az országos tendencián belül különösen erős a kispolgárosodási folyamat Budapesten. Növelik ezt a kiegyezés után kibővülő gazdasági és igazgatási központi funkciók, melyek sok embert vonzanak a fővárosba. 1896-ra a kisiparban, kereskedelemben, közlekedésben, az államigazgatásban és adminisztrációban foglalkoztatott alkalmazotti-hivatalnoki réteg száma családtagokkal együtt 250 ezer ember volt, a főváros lakosságának egyharmada. 9 A süllyedő földbirtokos és felemelkedő középpolgári elemekből, hivatalnokokból, értelmiségiekből tevődött össze az ún. „középosztály". A polgári átalakulás elsősorban a kispolgári és középrétegek számára gyorsította meg a világ megismerésének lehetőségét, illetve felkeltette és részben kielégíthetővé is tette az erre irányuló igényt. A képes levelezőlap a maga közérthetőségével, a kisemberre méretezett esztétikai megformálásával a tömegkultúra egyik kifejező eszközévé vált. A társadalmi struktúra megváltozása másrészt kialakított egyfajta polgárias-kispolgárias gyűjtési, igényt, hobbyt, melynek a képeslap a maga olcsóságával, ugyanakkor információs közérthetőségével, valódi vagy álesztéükai értékeivel szinte magától kínálkozott tárgyául. A később részletesen tárgyalandó - és a kiadók számára jó üzletet biztosító századfordulós képeslapgyűjtő mozgalom jól szemlélteti, hogy ez a korábban csak a leggazdagabbak által kielégíthető szenvedélynek, a gyűjtésnek a demokratizálódását is jelentette. A képes levelezőlap gyors elterjedése olcsósága és újszerűsége mellett szoros kapcsolatban áll az utazással, turisztikával és az üdüléssel. A XLX. század második felében kiépültek Európa főbb vasútvonalai, az 1890-es évektől pedig az országos jelentőségű vonalakhoz helyi érdekű szárnyakat is csatlakoztattak. Az iparosodás egyik fő szimbóluma a vasút volt, amely közelebb hozta egymáshoz a településeket, általa szinte kitágult a világ. A századforduló Magyarországán a vasút volt az általánosan használt távolsági közlekedési eszköz. Az 1870-es, 1890-es években az ország vasúthálózata nagymértékben növekedett, s míg 1860-ban 34 várost érintett a vasút, addig 1880-ban 83, 1890-ben 111, 1900-ban pedig 133 város vált általa gyorsan megközelíthetővé. A hálózat bővülésével együtt rohamosan nőtt a vasút utasforgalma. Sajnos, az adatokból nem állapítható 7 Magyarország története 1848-1890. Budapest. 1979. 6/2. kötet 1147. 8 Magyarország története 1890-1918. Budapest. 1978. 7/1. 474. 9 Vörös Károly: Budapest, 1978. 435.
