Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)
VII. KÉPESLAPTECHNIKA, KÜLÖNLEGES LEVELEZŐLAPOK
Névnapra, ünnepekre küldték a század elején a dobozos képeslapokat. A normál méretű levelezőlapra olyan művirágokat, félbevágott papír piros tojást ragasztottak, hogy csak dobozban lehetett továbbítani. A lapokat dobozzal együtt árulták. A képeslapra a készítéskor üdvözlő feliratot is írtak, gyakran még csillámporral is beszórták. Ilyen dobozos képeslap karikagyűrű melléklettel is készült(?!). 1972-től Magyarországon a 10-10,5x5x15 cm méretű táj- és üdvözlőlapok terjedtek el. Ezek mellett kisebb számban gyártanak 10,5x23 cm-es téglalap alakú és 15 cm átmérőjű kör alakú tájlapokat (95. kép). Az egyedi lapok mellett ma is készülnek borítékben küldhető kétlapos üdvözlők és tasakban kapható sorozatok. A képes levelezőlap fénykorában, a századforduló évtizedeiben a legkülönfélébb technikai eljárásokkal és anyagok felhasználásával igyekeztek minél különlegesebb képeslapokat előállítani. Ezek egy részét megcsodáljuk, a többségét azonban megmosolyogjuk. Főleg az alkalmi üdvözőlapok között találjuk nagyobb számban az áttört, csipke utánzatú, domborított nyomású kártyákat (XLI. kép). Ezeket boríték nélkül vagy borítékban is továbbították. Kedveltek voltak a domborított nyomású virágmintás üdvözlő kártyák (96. kép). A domborítás úgy készült, hogy a kinyomtatott képeslapot felmelegített présgép alá tették. A dombornyomást virágmintás, geometrikus keretezésként a tájképi lapokon is gyakran alkalmazták. Több képeslapkiadó vállalkozott arra, hogy beküldött arcképek alapján az üdvözlőlapokra nyomtatta az illető fényképét, de ilyet utólag is ragasztottak a tájat vagy virágokat ábrázoló rajzos képeslapok közepén szabadon hagyott ovális vagy szögletes keretbe. Levelezőlapokat gyártottak nyírfakéregből, fenyőfából is. A normál méretű, vékonyabb vagy vastagabb lemezeket leggyakrabban primitív rajzokkal, akvarellekkel díszítették. Az első világháború idején a katonák lenyúzott nyírfakéregre is rajzoltak háborús jeleneteket. Carl Ottó müncheni kiadó 1905-ben már falemezre fényképezett képeslapokat (holzkarte) is forgalomba hozott. Magyaországon Auffenberg József (Budapest) volt a kézi festésű „falevelezőlapok" kiadója 1900-ban. Az egyik képeslap újság arról tudósít, hogy „Hirschfeld Adolf alsókubini (Árva megye) papírkereskedő képeslapokat fenyőfa kerettel hoz forgalomba (97. kép). Ezzel a Felvidék szegény lakosainak téli foglalkozást nyújt". 18 A budapesti Galántai Gyula 1900-ban falemez keretezésű palatáblás levelezőlapokat is készített. Amerikából kerültek Magyarországra a bőrlapra nyomtatott képeslapok, és ezek motívumai között a nő, lófej vagy Theodore Roosevelt elnök egyaránt megtalálható. Ismerünk olyan lapot is, amely egy ovális bőrtok, egyik oldalán illusztrációval. A másik oldalon a bélyeg és a címzés jelzi, hogy boríték nélkül szállította a posta. A tokban egy női fényképet helyeztek el (98a., 98b. kép). A Székesfehérvári Könnyűfémgyár mai alufóliás képeslapjainak előzményei a századforduló fémlemezes lapjai. Egyik legismertebb példánya az 1900-ban Magyarországon készített préselt fémlemez hátul papírborítással. A domborított kép Magyarország patrónusát, Máriát ábrázolja fején a magyar koronával, kezében virággal. Ölében egy kisgyermek, aki az országalmát tartja. Az 1000-1900 évszám mellett a „PATRONA HUNGÁRIÁÉ ORA PRO NOBIS" felirat olvasható a lapon. Már 1899-ben Debrecenről is megjelent olyan mozaiklap, ahol a képeket a papírlapra ragasztott vékony cinkfóliára nyomtatták. 18 Látóképes Levelező-Lapok, 1899. 7. sz. 7.
