Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)
NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN
az állatok teleltetésére takarmány, továbbá földművelő eszközök voltak. 24 Valószínűnek látszik az is, hogy a tanyásodás engedélyezésének egyik oka a szérűskertek telepítésének gondja-baja volt. A település regulációját elrendelő földesúri hatalom feltehetően a termés féltése, az állandó tűzveszély miatt is hozzájárulhatott ahhoz, hogy jobbágyai szántóföldi tanyát építsenek. Bár két testvér, kik fertályföldön gazdálkodtak, a gazdasági udvarban nyomtattak. 25 A battonyai paraszti leltárakból (amelyeket később részletesen ismertetek) is kiderül tehát, hogy már az úrbéri elkülönítési pör előtt - a XIX. század első felében - a telkes jobbágyok tanyaföldeken gazdálkodtak. 26 Bizonyos telekhányadra tanyát emeltek, s az a körül elterülő telken szántottak-vetettek. Ehhez azonban tudnunk kell, hogy „A paraszti tanyák bármilyen típusának kialakulásához elengedhetetlen feltétele - a nagy kiterjedésű határ mellett - a szántóföld birtoklásának állandó vagy huzamosabb volta, a határbeosztás állandósága (a szántóföld és a legelő övezet területi elkülönítettsége), a földművelés és állattartás bizonyos egyensúlya és a fordulókényszer általános jellegének megszűnése". 27 Az így rögzítődött jobbágytelek Battonyán a század közepére belső fundusból (lakóház és a porta), a tanyaföldből, az ugarokból és tartozékaiból (legelő stb.) állott. 28 Természetesen a tanyaföld nagysága jobbágy-gazdaságonként változhatou. 29 Arra is van példa, hogy egy jobbágynak két tanyaföldje volt 30 A jobbágytelek bizonyos részének, így a tanyaföldek elidegenítésére a jobbágyfelszabadítást megelőző évtizedekből (1834) is vannak adataink. 31 Ilyen gazdasági és társadalmi körülmények között találta Battonya parasztságát 1839-ben a mezővárosi jogállás elnyerése. 32 Ezt a tényt is kapcsolatba kell hoznunk a kamara haszonszerző törekvéseivel. Akkor, amikor a kincstári területen lévő Battonyának és Tornyának mezővárosi jogot biztosíttatott, a mezővárosi jogból eredő külön haszonra számított. 33 Az sem leheteüen, hogy ugyanakkor Arad szabad királyi várossal és a megyeszékhely Makóval szemben akart határozottabb érvényt szerezni gazdasági célkitűzéseinek. A helybeli jobbágyság gazdasági erejére utal az a tény, hogy a mezővárosi státus elnyerését követő években kísérletet tettek arra, hogy megváltakozzanak a jobbágyi terhek alól. 34 24 Az 1839-ben elhalálozott Zsiva Zsigity vagyonleltárát a paraszti leltárak között közlöm. 25 BL. B. Bp. 26 A tanyaföld a jobbágytelek tartozéka, amelyen nem minden esetben állott épület. A már rögzített jobbágybirtok azon része, amelyen rendszeresen szántottak-vetettek. 27 Balogh István 1961. 7. 28 „Györgyevics Papa földje, 4/6 belső telke, a dombegyházi pusztára nyúló dűlőben 8 hold tanyaföld... Tompa felé a második dűlőben 3 hold ugarföld, Palotai útra nyúló első dűlőben 4 hold ugar föld, a Basarági puszta felé az első dűlőben 1 vékás kender föld... 1 kapás szőllője..." BL. B. Ki. 141. 1852. 29 Jenovácz Árkádia és Katona Antal 9 hold tanyaföldjüket elcserélik egymással. BL. B. Pp. iratok. 1506/1852. Péra Ivanov vagyonleltárában 2 fertály föld tanyával együtt szerepel. Uo. 1484/1851. Roczkó Áron saját nevére kéri telekkönyveztetni a gyulai úti első dűlőben lévő 32 hold tanyaföldet. Uo. árvahagyatéki iratok, 479/1854. 30 BL. Pp. iratok 141/1852.; Uo. vegyes polgári iratok. Naplószám 54/1850. 31 Uo. Pp. iratok 1299/1851. Uo. 141/1852. A telekföldet a kenderfölddel együtt megvásárolják 1845-ben. 32 Implom i. m. 251. 33 Borovszky i. m. 34 Szabó F. i. m. 11.
