Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN

Az úrbéri rendezési és legelőelkülönítési pör előtt Battonya birtokviszonyát az alábbi adatok jellemzik: Palugyay szerint (őt Maday idézi) az 1852-ben

35 lefolytatott összeíráskor Battonyán: Egész és több telkes 68 3/4 telkes 43 2/4 telkes 106 1/4 telkes 267 Hozzávetőleges összesen 220 jobbágytelek volt a parasztok kezén. Egy ugyancsak ebből az időből származó levéltári forrásban pedig ez áll:

36 8/8 telek 93 db, 7/8 telek 7 db 6/8 telek 37 db, 5/8 telek 15 db 4/8 telek 107 db, 3/8 telek 14 db 2/8 telek 245 db, 1/8 telket nem érte el 575 Eszerint összesen (hozzávetőleges szám) 256 jobbágytelek volt a község tulajdonában. Ez a telekmennyiség 3777 részbirtokra tagolódott, melynek összterülete 14 648 (1200 n.-öles) holdra rúgott. A tulajdonosok száma 1036 fő. Ebben az összeírásban azt is rögzítették, hogy a település határában 9780 kat. hold első osztályú, 8320 kat. hold másodosztályú szántóföld és 11 500 kat. hold első osztályú kaszáló volt. A határ 61,1 %-a szántóföld, 38,9%-a kaszáló ekkor. Nem tekintem feladatomnak a tényleges állapot kiderítését, ezt a történészek elvégzik. Itt azonban azt tartom fontosnak, hogy tanulmányozhassuk a jobbágyok kezén lévő telekhányad szerkezeti eloszlását. A jobbágytelkek elkülönítését az 1863-as úrbéri pörben szentesítették a hatóságok.

37 Természetesen ebben a pörben a töredéktelkesek követelését is ki kellett elégíteni a földesúrnak. Ezzel kezdetét vette Battonyán is a paraszti birtok szabad polgári fejlődése. Eddig a földesúri érdekek szabtak korlátot a jobbágyi gazdaságok fejlődésének, ettől kezdve a parasztbirtok önállóan, de új típusú kényszer, a tőke hatására fejlődött. Ez a változás meghatározta a mezőváros paraszti közösségének további sorsát is. A jobbágyi föld polgári értelemben vett földtulajdonná alakulásával adva volt a parasztság rétegekre bomlásának alapja.

38 A polgári fejlődés küszöbét Battonya parasztsága is egy feudális eredetű gazdálkodási rendszer (tanyaföld, ugarok) maradványaival terhelten lépte át. Nos, az 1871-ben lezajlott tagosítás (komaszálás) keretében teremtődött meg az új típusú, kapitalista követelményekkel összehangzó birtokrend.

39 Egy-egy gazda eddig külön-külön lévő parcelláit egy tagban mérték ki. Ennek emléke még ott él a battonyai parasztok tudatában. „Helyben 1871-ben volt a komaszálás (latin comassaüo után). Akkor mérték össze kinek-kinek a földjét Budics öregapán nem fogadta el a földjét, mert a Cikóhalomhoz tették ki. De megbüntették. Az adót is ki kellett neki fizetni."

40 Zöldség és vetemény termesztésére házikerteket, heréseket 35 Föl kéne szabadulni már! 21. 36 BL.B. Pp. iratok 518/1852. 37 Szabó Ferenc 1974. 126.; Gazda László 1964. 9. 38 Gyimesi Sándor 1968. 38. 39 Hoffmann Tamás 1975. 324. 40 Svarak Vazul paraszti adatközlő. Született Battonyán 1903-ban. Román, apja Gergely, törpebirtokos, anyja Budics Julianna. Maga is paraszt volt, 16 évig részes munkás, majd saját földjén gazdálkodott. Bajcsy-Zs. u. 103.