Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

Orosz István: BENCSIK JÁNOS 60 ÉVES

- érthető módon - különleges figyelemben részesített. Nemcsak szerkesztője, de egy fontos fejezet erejéig szerzője is volt a neves szerzőket felvonultató és jó szakmai visszhangot kiváltó „Polgár történeté" -nek (Polgár 1974). A Polgáron élő paraszti közösség gazdasági tevékenységének gazdag adatbázisra épülő, és a megkülönböztető sajátosságokat jól exponáló fejezete melleit cikket közölt a szarvasmarha- és lótartásról (Szarvasmarha és ló tartás Tiszapolgáron) és a tehéntejhez fűződő szokásokról is. Már ezt megelőzően kismonográfiát írt Polgár és a szomszédos puszták és falvak pásztorkodásáról és pásztor életér öl, kapcsolódva azokhoz a kutatásokhoz, amelyek Gunda Béla vezetésével ekkor a debreceni Néprajzi I mézeiben folytak a magyar pásztorkodás néprajzáról. Fontos eredményekkel gazdagította az Alföld egyik jellegzetes tájegysége, a Hajdúság történed múltjának és néprajzának kutatását is. Nemcsak Polgár XVII. századi hajdúvárosi múltja, hanem az említett kismonográfia is felkeltette érdeklődését a hajdúk iránt, hiszen a Hortobágy északi területét, amelynek pásztorkodását feldolgozta, a Tisza menti falvak és a volt Hajdúkerület városai határolták. A hajdúböszörményi múzeum igazgatói székébe kerülve pedig kötelességének érezte, hogy bekapcsolódjék a szerteágazó hajdúsági kutatásokba. E bekapcsolódás eredménye két alapos monográfia (Paraszti állattartás Hajdúböszörményben ; A szarvasmarha paraszti tartása Hajdúnánáson a XVIII. század végétől), két fejezet Hajdúböszörmény történetében (Művelődési viszonyok a Hajdúkerület megszűnéséig; A művelődés története 1876-tól - ez utóbbi Nyakas Miklóssal) és számos tanulmány lett, amelyek igen fontos részproblémákat tisztáztak. (Adatok Hajdúböszörmény agrár történetéhez; Hajdúböszörmény népességének életmódbeli elkülönülése stb.) Eletének már ebben a szakaszában is írt tanulmányokat az északi és keleti Alföld más vidékeiről, településeiről is. (Gazdálkodás a Kecskés pusztám Kisújszállás külső legelőjén; Adatok az észak-bihari szőlőkultúra ismeretéhez; A hajdúbagosi szőlőskert stb.) Természetesnek vehetjük, hogy a gyulai múzeum élére kerülve kutatásai a Dél-Alföldre is kiterjedtek. Új szakasz kezdődött tudományos munkásságaiban, amikor a tokaji múzeum igazgatójának nevezték ki. Emlékszem milyen lelkesen kezdett ismerkedni a sajátos hegyaljai táj embereivel és történeti forrásaival. Friss szemmel látta meg, mit lehet még gyűjteni, kik lehetnek jó adatközlői. Nemcsak bekapcsolódott a miskolci Herman Ottó Múzeum körül szerveződött tudományos műhely munkájáfxi, s újabb tájak és csoportok társadalomnéprajzi feltérképezésére vállalkozott (Adatok a dél-borsodi falvakról az árutermelés és a piacozás ismeretéhez; Kultúrelemek adaptálása és továbbéltetése a cigányság kultúrájában; A folyók elválasztó és a révek összekötő szerepe a paraszti árucserében), de szervezni kezdte Tokaj-Hegyalja településeinek lanyhulni látszó kutatását. Maga is sok tanulmánnyal és cikkel járult hozzá e kutatások ismételt fellendüléséhez. (Tokaj város magisztrátusa és más hivatalviselői; A nemtelenek 'Tokaj társadalmaiban a napóleoni háborúk korában; Tisza-Tokaj mezőváros túlnépesedése a XVIII. század második felében; Egy tokaj-hegyaljai mezőváros (Erdöbénye) történelmi információbázisa az osztrák örökösödési háború idején 1740-48; Mád társadalma stb.) Bencsik János tudományos életművének taglalásakor feltétlenül szólni kell szerteágazó tudományszervező tevékenységéről. Mindhárom múzeumban kiadványsorozatokat teremtett és szerkesztett (Hajdúsági Közlemények, Honismereti írások a Hajdúságból, A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza, Tokaj és Hegyalja stb.), tudományos diszkussziókra invitálta az adott táj vagy a kérdéskör legjobb kutatóit, anyagi forrásokat szerzett kiadványokra, konferenciákra, kiállítást szervezett, de maradt ideje egyéb közéleti tevékenységre is. Hatvanadik évében is aktív, tevékeny, eredményes kutató és szervező. A pályatárs és barát, akinek ráadásul tudományos kutatási területe is számos ponton (Alföld, Hajdúság, Tokaj-Hegyalja) érintkezik Bencsik Jánoséval s így belülről is értékelni tudja azt a tevékenységet, amelyei a tudomány fejlődése érdekében folytat, életének e fontos határkövénél nem kívánhat mást, mint boldogságot és még számos alkotó ével a ludomány és mindannyiunk javára. Orosz István