Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN

20. Vízkereszt (január 6.): 20.1. E napon köszönteni jártak a családokhoz, az elmúlt karácsony fölötti fájdalom kiéneklése a fő témája (A). 20.1.1. Ettől függetlenül a vízkeresztkor elmondott köszöntő szövege kapcsolódik az egyházi hagyományokhoz. „Mir heilich trei Kenich mir komme taher, Mir komme taher, in Regn un Wint Mir suchn, mir suchn das neigeborne Kind. Mir suchn un findens ganz nacket und bloss, Mir nehmens un leigens Maria in Schoss. Noch einz, noch einz is unser Begehr, Ein Stickel, ein Kerzerl in unser Latern. Die Latern, die wollet uns leichten, Nach Bethlehem wollen wir reisen. Wir reisen alle drei Merodes sein Haus, Heródes schaut beim Fenster heraus. Heródes sprach: „Kehrt ein bei mir, Ich will euch geben ein gutes Quartier. Und will euch geben Haber un Heu, Und will euch halten Pferde frei!" - Und wenn t'r uns was gebet so gebt'

s uns gleich, Wir müssen marschieren im tiefen Wald Im finsteren Wald, im tiefen Schnee, Ach, Gott, wie tun unsere Fiessli so weh." Klopt ses Christs! (Mi 3 királyok jövünk ide, jövünk eső és szélben, és keressük az újszülött gyermeket. Keressük és találjuk meztelenül, öltözetlenül, És fogjuk mi és Mária ölébe helyezzük. Még egy, Még egy lenne a kívánságunk. Egy darabka gyertyát a lámpába. A lámpa világítson nekünk, mi Betlehembe akarunk utazni. Hárman Heródes Háza elébe utazunk, Heródes lenéz az ablakon, Heródes azt monda, térjetek be hozzám, én jó szállást adok nektek, és még adok nektek szénát és zabot és készenlétben tartom lovaitokat. Dicsértessék a Jézus-Krisztus!) (Almáskamarás) 20.1.2. A köszöntők nem öltöztek jelmezbe. 20.1.3. Énekes köszöntőjükért étellel vagy pénzzel ajándékozták meg őket. 20.2. A mezőberényi németek úgy tartják, hogy ünnep-ünnep, de lehet dolgozni!