Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)
TOKAJ-HEGYALJA
zsellér törzs meghatározása, kijelölése történt meg Tokajban is. Ezek a családok (a 217 családfő) bizonyára gazdasági fakultációjuk, illetve vagyoni helyzetük révén biztosítékot jelentettek, biztosítékot jelenthettek elsősorban a földesúrnak, Tokajban a királyi uradalomnak arra nézve, hogy gazdálkodási célkitűzéseit megvalósíthatja a tokaji zsellérség igénybevételével. Máskor és másutt is tapasztalhatjuk a dominium ilyenfajta törekvéseit. Gondoljunk csak arra (pl.), hogy milyen következményeket támasztott a Rakamazt megülni szándékozó telepesekkel szemben. 183 A tehetős, a termelés szempontjából életképes, bizonyos tőkével, igaerővel rendelkező parasztüzem lehetett rentábilis az uradalom számára. Eközben nem volt tekintettel arra sem, hogy olyik családfő éppen kézműves vagy kereskedő volt-e. 3. A görögök A görögökrő\ m a török hódoltság idején folyamatos híreink vannak. 185 Ezek szerbe-számba szedése most nem volna okszerű. Tokajjal kapcsolatban mégis szót kell ejtenünk egy rangos, szabad királyi városnak, Debrecennek és a városban élt és tevékenykedett görögöknek a villongásairól. 186 Pontosabban, arról kell szólnunk, hogy a görögök a királytól kapott szabadságukat a „cívis" Debrecen vezetése megelégelvén sikeres harcba kezdett és 1693-ban egy megállapodásban rögzítette a két fél jogaikat és kötelességeiket. 187 Érdemes - éppen Tokaj miatt - erre a megállapodásra néhány szóval kitérnünk; nevezetesen szabad templom- és iskolatartást nyertek, akik azt állították, hogy ők egyesült görögök; sokadalmak idején használhatták a piactéri palotát (emeletes vásárcsarnok) 188 ; szabad legeltetési jogot kaptak, ugyancsak élvezték a korcsmatartás és a mészárszéktartás jogát is. Ennek ellenSzerviczky György síremléke az ortodox templom szentélyének falában 183 Ács Zoltán 1985. 2. 43-^5.; Bencsik János 1988/b. 42-46. 184 Vö. Magyar Törvénytár 1741. 27. tcz (és más helyeket). Szórványadatok előfordulnak másutt is. Pl. Bencsik János 1984. 4. 185 Sasvári László 1976. 186 Zoltay Lajos 1935. 187 Uo. 23. oldal 188 Uo. 25. Talán Tokajban is vásárcsarnok lehetett a „palota"? Lásd: Korompai Katalin 1989. 7. ábrája.
