Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)
TOKAJ-HEGYALJA
Sokkal kevesebbet mondhatunk a református templom történetéről. A református közösség, miután visszafoglalták tőlük a régi római katolikus templomot, néhány ideiglenesnek tekinthető helyiség használata után egy szerény, paticsfalú, torony nélküli templomot emelt. Ez az épület szolgált számukra templomként végig a XVIII. századon. 63 A jelenben is meglévő, impozáns templomot 1802-ben kezdték el építeni, tervezője Francz Ignác uradalmi építész. 64 Az építkezés elhúzódott, közel 2 évtized kellett, hogy felépüljön. Egyik váraüan akadály akkor támadt, amikor pinceásás okán a torony alapfala megcsúszott. 65 Talán ez is egyik oka lehetett annak, túl a költségeken, hogy a torony alig emelkedett a tető gerince fölé. Mai magasságát csak a millenniumra érte el. 1896-ban építették meg a mai karcsú tornyot. 66 Az evangélikus vallás hívei talán kedvezőbb helyzetben voltak. Rövidebb átmeneti állapot után, az egyház annyira erősnek érezte magát, hogy 1783-ban megvásárolta Tokaj főterén az ún. „Generális ház"-at. Álljunk meg, időzzünk el e ház történeténél, s lássuk, mit is takarhat a „generális" jelző ebben az esetben. Tényleg, a református egyházmegye tartotta volna itt „generális" gyűléseit - miként több honismereti munkás és helytörténész állítja? 67 Tény az, hogy a vármegye vásárlási akcióját Tokaj város nótáriusa így jegyezte fel: „Az úgy nevezett Generális Ház iránt, melyet a Város 2000 ft-t aquirált (?) annak utánna Nandorf generális idejében a (Tekintete)s, N(eme)s Vármegye több épületeket hozzája ragasztván, nem olly régen az auguszt vallást követő communitásnak (evangélikus felekezet hívei) a városéval együtt 5000 ft (ért) el adatott." 68 Ez az 178l-es évszámmal ellátott fogalmazvány az 1787-es iratkötegben található. A továbbiakban (1783-as irat) megtudhatjuk azt is, hogy „a most folyó esztendőben márczius havában az augustina vallást követő Communitásnak (a) Tokajban lévő Quartély ház el adódván..." 69 Ezek (és más adatok) alapján feltehető tehát, hogy a szóban forgó épület katonai kvártélyként szolgált korábban. Az épület jellegéből, továbbá forrásainkból arra következtethetünk, hogy itt rendezték be a katonai parancsnokok, generálisok szállását. Erre utalnak azok az adatok is, amelyek pl. „Méltóságos Generális Nandorf Károly Eő Exelenciájának udvarán lévő 6 vizes hordókról" rendelkeznek. 70 Hogy ezt az épületet kvártélyozók lakhatták, az kiderül abból is, hogy a városnak kellett gondoskodnia a beszállásolt katonatisztekről. S nemcsak a már említett Nandorf generális (ezredes) neve fordul elő, hanem egy összeírásban szőlőbirtokosokként olvashatjuk „Generális Ötves Miklós"-t, továbbá „Nemes Splényi Generális"-t, s nevük alatt 6, illetve 50 kapa szőlőt jegyeztek be. 71 Az épület történeténez tartozik néhány apró, de mégsem jelentéktelen mozzanat is; eszerint a XVII. század végén talán Zrínyi Ilona, majd - mint láttuk - II. József császár szállott meg itt. Az előbbi férjéhez utazván a száműzetésbe, az utóbbi magyarországi körutazást tévén. Feltehető, hogy a kvártélyház funkciója valaminő katonai átszervezés 63 Mosolygó József 1930. 64 Tiszáninneni Ref. Egyházi Levéltár (továbbiakban SRL.), A. XXX VII/14633/230. Uo. B. XLV. 18973/398-6. Kovács István: Magyar református templomok. Bp. 1942. II. 517. 65 „Ts Bartzai Bartzi István Úr 1807-be téli napjaiban az. Metzenzőfök által ki ásatott régi pince" megrongálta a tornyot. SRL. A. XXXVB/100. 1813. 66 Zempléni Újság 67 Pap Miklós 1983. 56. 68 ZmL. Törvényszéki iratok. 1781. 69 Uo. iratok 1785. 70 Uo. Városgazda számadások, 1765. 71 Uo. consc. vinearum 1765.
