Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)
TOKAJ-HEGYALJA
után változott meg, talán azért, mert a felső-magyarországi főkapitányok székhelye Kassa, a vármegyei hadparancsnokság súlya talán más térségre nehezedett. Ez további kutatást igényel. Mindenesetre, az evangélikus templom neoklasszikus homlokzatát, illetve előterét később toldották az épülethez. 72 Az egyházi épületek mellett fel kell sorolnunk az egyházi rendeket, Tokajban a kapucinusokat és a piaristákat. Mindkettő számottevő középületben találhatott otthonra. 73 A Tokajba települt egyházi rendek előbb ideiglenes, talán átmeneti szállást kaptak, mígnem végleges elhelyezésük megtörténhetett. Arról már szólottunk, hogy a kapucinusok végül is a volt pálos monostorba költözhettek. Jellemző azonban, hogy népességösszeíráskor (pl. 1765) ezt az épületet meg sem említik, ott senkit nem jegyeztek föl, sem egyházi, sem világi személyt. Ennek magyarázata az lehet, hogy miután a kapucinusok rendi szervezete nem igényelte, hogy a dolgozó testvérek (fratres) mellett világiak is résztvegyenek a napi feladatok elvégzésében, ezért a rendházban (monostor) világiak nem tartózkodhattak. Arról forrásaink mégis tudósítanak, hogy az egyik kézműves a kapucinusok bodnárja volt. 74 ö a szomszédos „Gyulai udvar"-ban lakott, ott is írták össze. A kapucinusok Tokajban és környékén lelkigondozást végeztek. Tudjuk róluk, hogy a korábban „puszta"-ként nyilvántartott Tardoson, a földesúr jóvoltából megszervezték a római katolikus egyházat, a plébániához vonták a környező helységek szórvány római katolikus híveit. A tardosi római katolikus egyház anyakönyveit hosszabb ideig ők vezették. Majd amikor a császár rendeletére a kapucinus rend Tokajban is megszűnt, az egyik atya, Elzearius Verner a tokaji plébánián maradt, ahol évtizedekig ő látta el az egyházi adminisztrációt. 75 A rendház könyvtárának néhány darabja a helybeli római katolikus plébánián maradt meg. 76 Más a helyzet a piaristákkal. Letelepedésük története a kutatók révén jól ismert. 77 Az első piarista atyák érkezését Tokajba 1727 utánra tehetjük. A tanítás megkezdésének időpontját Szabó József 1737-ben jelölte meg. 78 Még további 2 évtized telt el addig, amíg a piaristák irányította intézetből „igazi deák oskola" lehetett. Ma úgy tudjuk, hogy a piarista rendház végleges helye a mai Bethlen G. utca és a Rózsaköz északi sarkán elhelyezkedő telek volt. Egykorú leírás szerint „eléggé a város közepén, majd nem szemben a nagy görög keleti telekkel". Ez utóbbi lehetett az ortodox templom, illetve további egyházi épület telke a későbbiekben. Végül is a piarista rend tagjait II. József a kedvezőbb körülményeket ígérő, időközben megszüntetett pálosok újhelyi rendházába költöztette át. Mindez 1789-ben történt. A piarista rendháznak világi lakói is voltak, ezekről említést is tesznek az egykorú népességi összeírások. 79 Az természetes, hogy a vallási felekezetek és az egyházi épületek (elsősorban is a templomok) sorsa szorosan összefüggött. Illetve az egyházak és a templomok története 72 Mosolygó József 1930. 83. 73 ZmL. Consc. Animarium 1767. 74 Római katolikus egyház anyakönyvei, Tokaj, 1790-1820. 75 Gyulai László plébános úr szíves közlése alapján. 76 Lásd Szabó József1989. Csorba Jenő 1939^10. 77 Szabó József 1989. 156. 78 ZmL. városi iratok. 1787. Shidrikovszki József tanító mester (és társai mellett) Szabó Judit szakács asszony, Kivara Mária Miskolcról jött szolgáló, Tóth Tamás vinczelér, Eperjesről való. Petüsz János kocsis és Kis Márki fi szerepel az összeírásban. 79 ZmL. panaszok, beadványok, 1752.
