Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN

Az elmondottak illusztrálására bemutatom, hogy milyen mértékben részesültek a 100 holdon aluli birtokkal rendelkezők, illetve földnélküliek a település állattartásából a századfordulón:

67 összes SzarvasLő Sertés Juh terület kat. h.. marha Lő Sertés Juh Battonya 26 885 2 976 2 637 6 762 659 100 holdon aluliak 19 429 1 473 2 101 4 613 578 Ennek %-a 72,2 48,2 79,4 68 82,5 A táblázatból kitűnik, hogy Battonya tanyás parasztsága tekintélyes állattartásra rendezkedett be, hisz csupán a szarvasmarha-állománya maradt az 50% alatt. Különösen fontos a lótartásban való részesedését hangsúlyoznunk, mert a parasztgazdaságokban igázás terén lejátszódott ökör-ló eszközváltás befejezettségére utal. A fajtaváltás adatait az állattartás néprajzi elemzése során mutatom be. 2. A PARASZTI TÁRSADALOM SZERKEZETE Az előző fejezetben a jobbágy-paraszti lét gazdasági alapját, a termelőeszközöknek és a termelésnek magának a változását, fejlődését vizsgáltuk két évszázadon át. Ha azonban arra keresünk választ, hogy miként rétegződött településünk, Battonya népességének paraszti eredetű tömege a késő feudalizmusban, majd a kapitalizmus térhódítása idején, akkor mintegy bevezetésként vissza kell utalnom az előzőekben előadott gazdasági tényekre. Majd ott kell folytatnunk, ahogyan és amiként Szabó István jellemezte a falusi népi társadalmat: „Az úrbéres jobbágyság-zsellérség a feudalizmusban csoportokra, rétegekre hasadozottan is egységes rend vagy osztály, illetőleg »rendi osztaly« volt. Ez az egység a jogi állapoton nyugodott: e rendi osztály tagjai fölött egyaránt földesúri joghatóság érvényesült..."

68 Utalásszerűén érintettem már, hogy a feudalizmus megszüntetésével, illetve a jobbágyi teleknek parasztbirtokká alakulásával adott a történeti lehetőség, hogy a parasztság immár rétegekre bomolhasson. 1848-ban „egyszerre szétoldódott a jobbágyság egységes rendi osztálybelisége... bár egyes viszonylatokban, így a fennmaradó úrbéres legelő... közösségekben korábbi úrbéres minőségű érvényesült."

69 Battonya jobbágyi társadalma is az 1848-as forradalmi változások hatására személyükben szabad polgárok társadalmává alakult át. A törvény, mondhatjuk, órák alatt megszületett, a királyi jóváhagyás sem sokáig késett, a nyomában meginduló gazdasági és társadalmi fejlődés azonban csak lassan bontakozott ki, csak lassan fejtette ki hatását. Adataink is gyéren akadnak arra vonatkozóan, hogy milyen lehetett a most már parasztbirtokok adása-vétele, milyen mértékben cserélődtek a volt jobbágyi telkek, ezzel együtt hogyan indult a kapitalista típusú rétegződés Battonyán. Arra a recens néprajzi anyag segítségével választ tudunk adni, hogy a parasztcsaládok milyen termelési eszközökkel, milyen bútorzattal, ruházattal rendelkeztek, sőt táplálkozásuk stb. jellegére is fényt deríthetünk. A jobbágyok felszabadulását követő évtizedek csak lassan hozzák meg az életmód-, az életforma-vál67 Jekelfalussy József 1897. és a Gazdacímtár 1897. adatai alapján. 68 Szabó I. i. m. 366. 69 Uő. 367.