Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN

tozást. Generációkon keresztül, mindig előbbre jutva köszönt parasztságunkra a századforduló, melyet elérhetünk az emberi emlékezetben. Elfogadhatjuk, hogy Battonya parasztságán belül is éles jegyekkel alakulnak ki az osztályjellegű rétegek: a nagyparaszt, aki másokat dolgoztat; a középparaszt, aki maga és családja műveli meg a földbirtoka döntő többségét; a töredékföldes, aki már nem élhet meg a föld hasznából; s végül a mezőgazdasági munkás, aki elszakadt ugyan a földtől, mégis egész életével kötődik ahhoz.

70 A rétegződés, az elkülönülés társadalmi kritériuma a termelőeszközhöz, a földhöz való alapvető viszonyulás tehát, kötődés a földhöz, mint tulajdonhoz, illetve a paraszti termelésben való részvétel. Közben évtizedeknek kellett eltelnie ahhoz, hogy egy korszerű statisztikai felmérés történjen, melynek alapján a már rétegekre bomlott battonyai parasztságot bemutathassuk. Az 1920-as statisztikai adatok azért is alkalmasak erre, mert adatközlőim ekkor voltak serdülő fiatalok, vagy fiatal házasok, akik intenzíven vettek részt a termelésben, mindenre odafigyeltek, mindent fel tudnak idézni. Koruknál fogva pedig érzékenyen reagáltak a társadalom minden rezdülésére, adataik tehát éppen e korszakot teszik néprajzi eszközök segítségével élővé. A népesség birtokkategóriák szerinti rétegzettsége:

71 Birtok összes Ennek Birtokosok Ennek nagyság területe %-a száma %-a 1-10 holdig 2 416 hold 10,3 578 fő 9.0 10-50 holdig 7 435 hold 31,6 341 fő 5.0 50-100 holdig 2 484 hold 10,5 39 fó0.6 100-500 holdig 3 357 hold 14,2 lS fő 0.2 500-1000 holdig 2 601 hold 11,0 4 fő 0.06 1000-en felül 4 228 hold 22,4 4 fő 0.06 (A táblázat alapja a település összterülete: 23 521 hold, összes népesség 13 731 fő, és az összes keresők száma: 6 372 fő.) E táblázatból természetesen kimaradtak a talpalatnyi földdel sem rendelkezők. Számuk tekintélyes volt.

72 A társadalmi rétegződésből fakadó különbözőség az élet minden területén uralkodott. Ez a tagolódás beleszólt a párválasztásba, meghatározta az öltözködést, a szabadidő mennyiségét, olykor a magatartási normákat is megszabta. A paraszti rétegződés legalján a szolgalegényeket és a cselédeket találni. Egy-egy nagyparaszti tanyán kisbéres, kiskanász, nagybéres szolgált.

73 Ezekhez a kisgulyás, a tanyás is társult. Gyerekek és felnőttek, nőtlenek és házasok, magánosok és az egész család vegyesen cselédkedtek. Kedvezőbb volt azoknak a helyzete, akik bennkosztosoknak állhattak el. Ezek rendszeres ellátásban részesültek. Adatközlőim olyan gazdát is emlegettek, aki együtt evett a cselédjével. Olykor még a kisbéres, a kiskanász is ugyanazt 70 Uő. 368. 71 Joólmre 1931. 49. 72 Statisztikai adatok 1920. 73 Rékasi András és felesége Vári Erzsébet paraszti adatközlők. A férj 1902-ben, a feleség 1906-ban született Battonyán. Mindketten magyar család gyermekei. A férj szülei, apja Antal, anyja Nánási Veron, battonyai parasztok, a feleség szülei, apja József, anyja Seben Rozália, Battonya környéki cselédek voltak. Rékasi András kiskorától cselédkedett, 1945-ig ez után éltek.