Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN

Nádtetős, tornácos módos parasztház, Battonya legeltető állattartás társult, lassú változás következett be. A szomszédos szabad királyi város, Arad felvevő piaca, továbbá az 1839-ben elnyert mezővárosi jog folyamányaként a helybeli országos vásárok csak sürgették ezt a változást. E változtatás lényege az, hogy az eredetileg szemtermelésre berendezkedett paraszlbirtokon a kapás kultúra (kukorica, majd dohány stb.) nemcsak megjelenik, hanem fokozatosan részesedést követelt a termőterületből. Az állattartás is szorosabb kapcsolatba került a tanyafölddel. A század második harmadában az országos gabonakonjunktúra hatása helyben is érezhetővé vált.

63 A tagosítás pedig erőteljes lökést adott a tanyaüzemek szerveződésének. Ezekre az évtizedekre még áthúzódott a gyapjúkonjunktúra is.

64 Ez és a dohánytermesztés csak segítette a kibontakozásban és a megerősödésben a kis- és középüzemeket.

65 Az 1880-as évek elején a gabona értékesítésében bekövetkezett pangás pedig előtérbe állította újra az állattartást.

66 Fellendülőben volt a ló és a szarvasmarha tenyésztése. Az előbbire hatott Mezőhegyes közelsége. Az utóbbiban, tehát a szarvasmarha-tenyésztésben pedig megindult a fajtaváltás. De ekkorra felzárkózott a kukoricatermesztésre épült sertéstartás, és a tanyásodás velejárója, a baromfitartás is. 63 A dohánytermesztés mértékére az alábbi mondatokat találtam a battonyai levéltári anyagban: 1844 augusztusában 23 lakos 88,5 holdra szerződött, 1844 decemberében 56 lakos 182 holdra szerződött, 1845 áprilisában 43 lakos 140 holdra, és 1845 júliusában 18 lakos 75 holdra szerződött. Minden esetben 5 éves szerződést írtak alá. BL. B. Pp. iratok 52-55/1862. 64 „A népi juhászatban a gyapjútermelés mellett még a régi hasznosítás is dívik és a tej-, a húsés a prémiermelés továbbra is fontos marad." Gaál László 1966. 289. 65 Takács László 1974. 66 Kovács Miklós 1975-77. 276.