Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN

fázzon a lába."

5 Természetesen a meggazdagodásnak titokzatos, anekdotikus motívumai is fellelhetők: „A falu határában három pusztája is volt Baginak. Ez a Bagi-puszta ma is. Azt mondották az öregek, hogy ez a Bagi valamikor egy juhász volt. Egyszer egy pár napig oda volt a kutyája, elveszett. Mikor megjött, látta Bagi, hogy közben megfijalt. Valami domb volt a környéken, odajárt. Azon véresen jött a kutyája, a szőrire meg rá volt tapadva egy arany pénz. Amikor a kutya ment a fiaihoz, az öreg Bagi utána ment. Megtalálta a sok pénzt. Ebből lett gazdag, így vásárolta a nagy vagyont."

59 „Négy fertály földje szerzemény volt az apámnak. Az volt a cél akkor, hogy minél szélesebbre tolják a mezsgyét. A kisebb darabokat eladogatták, s egy tagban vásárolták a földet."

60 De hát az elszegényedésre is akadt példa bőven. A lassan teret hódító pénzgazdálkodás és a hitelélet szülte az alkalmat. Az egymásért kezességet vállaló kisparasztok egymást rántották a szegénységbe. Akkor is tönkrementek, ha nem volt igásállatuk. Vagy váratlan szerencsétlenség szakadt a családra. Battonya parasztsága körében a vagyonosodás más formái is megtalálhatók. Emlegetik egy-egy unokatestvér házaspár esetét, akik mindig azért kerültek egybe, hogy a vagyon gyarapodjék. Ismerték és éltek a családtervezés korai változataival. Bábához folyamodtak, vagy házilag csinálták el a gyereket. Volt, aki bele is halt. Tályo g gyökeret (Adonis volgensis) dugtak fel az anya méhébe, vagy zsákot cipeltettek vele „azért, hogy a gyermek elmenjen tőle". Harisnyakötőtűvel magának is felszúrt az anya. „Az ilyen anyának meg kellett enni a másvilágon az elcsinált gyerekét. Az lett a büntetése."

61 Arról már szólottam, hogy Battonyán a XIX. század elejétől a jobbágyi határhasználatra, s ezzel összefüggésben a jobbágyi, majd paraszti gazdálkodásra egy mind erőteljesebb tanyásodás nyomta rá a bélyegét. E folyamatnak megfelelően a hagyományos termelési szerkezetben, amelyben előbb a gabonatermesztés dominált,

62 illetve ehhez 58 Oroján Péter és felesége Morosán Viola paraszti adatközlők. Mindketten battonyai születésűek 1912-ben, illetve 1916-ben. A férj szülei Péter és Plaukity Katalin battonyai román és szerb családból származtak. Nagyapa Oroján Gergely, nagyanya Posnyák Hajnalka (szerb) volt. A feleség szülei Morosán Jakab (román) és Jenovácz Darinka (szerb) parasztok voltak. Itt tipikus példáját láthatjuk a battonyai román és szerb összeházasodásnak. Mind az Orojánok, mind a Morosánok tanyával rendelkező parasztok voltak. 59 Lakatos György paraszti adatközlő, 1901-ben született Mezőkovácsházán. Apja Károly, Mezőhegyesen volt cselédember. Anyja battonyai lány, Kiss Mária volt. Nagyapja Lakatos (?) kisperegi kovácsmester. Adatközlőm kerékgyártó mesternek tanult Aradon, de 1920 után a mesterség folytatására kevés lehetősége volt, ezért helyben megnősülve cseléd, napszámos, majd kisparaszt volt. Felesége, Goda Tóth Hona adatközlőm battonyai születésű parasztlány volt. Második házasságuk késői döntés eredménye, mindketten jól ismerik Battonya népéletét. Lakatos György által elmondott anekdota folytatása pedig ez: „Egyszer elment Aradra, szűrbe, gatyába, mint a juhászok. Rendelt magának kávét, mint az urak. A pincér kizavarta Erre váltott magának egy szobát, átöltözött és visszament cilinderbe, frakkba Ekkor egy üst fekete kávét rendelt magának. Mikor kihozta a pincér, akkor levetette az úri rongyokat, belenyomta az üst kávéba, s azt mondotta, hogy no igyatok, mert nektek főzték, nem nekem. A ruhának van becsülete, nem a gazdájának. A Balta kereszt környékén volt egy határkő, benne volt Baginak és a feleségének a neve." Ferenczi ezt az anekdotakört foglalta össze egy tanulmányában. Vö. Ferenczi Imre 1975-76. 60 Marosán Tódor román paraszti adatközlő, 1895-ben született Battonyán. Apja István, anyja Lucái Emilia (szerb) volt. Adatközlőm előbb együtt élt a nagycsaládban testvéreivel, majd kiválva onnan kisparasztként dolgozott. Oroján Péterné (Marosán Viola) nagybátyja. Címe: Battonya, Ady u. 61 Jovicsin S-né. 62 Szabó Ferenc 1974. 119.