Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN

PARASZTI TÁRSADALOM, HAGYOMÁNYOS GAZDÁLKODÁS ÉS KÖZÖSSÉGI ÉLETMÓD BATTONYÁN A XVIII-XX. SZÁZADBAN ELÖLJÁRÓBAN A Battonyára először látogató etnográfus azonnal szembetalálja magát célszerűen tervezett, „az Építő Tudományok Ut mutatása szerént" kiszabott, széles és egyenes utcáinak sakktáblás rendjével. Gyönyörködik csaknem városias központjában. Közben pedig bizonytalankodásféle szállja meg. A falukülső szinte eltakarja a paraszti- életet, hivalkodóan tolakszik élőnkbe a hajdani kincstári rend, a szabályozottság = civilizáció hatása. A földesúri hatalom (itt a Kamara) a településszerkezet tudatos tervezését (1808ban) akkor írta elő, amikor munkás évtizedek kovácsolta közösség életébe kellett durván beleavatkoznia.

1 E szabályos, csaknem riasztó rendben a Szárazér rakoncátlanságával valamit megőrzött az elmúlt századokból. 1783-ban azt írják róla egy jelentésben, hogy „A keresztülmenő Száraz-ér jelentéktelen árok, hosszan tartó esőzésnél posványos lesz és akkor csak hídon lehet átmenni rajta".

2 Nevében talán a nép humorát őrizte meg, vagy ironikus fintorát. Akár így, akár úgy volna, mégis a településen át folydogáló Ér hűségesen szolgálta azokat, akik termő vidékét megülték. A török világból maradt vallomás szerint vízimalmot működtetett a Cigánka-nalom környékén.

3 Kanyargó medrében végvásznakai mostak a szerb, a magyar és a román menyecskék. Fűzbokraink fehérítették (akkor még e célra is szolgálhatott!) házivásznukat, asszonyi szorgalmuk látványát. Ebből szabták a menyasszonyok pendelet; ilyen asszonyok szőtte vászoningben temették el nem is oly rég Német Józsefet, Csuber Istvánt és Hidi Mihályt is.

4 Gyékényes, kakás vizében gazdagon termett a békalencse, falka kacsák kedvenc eledele. Tavaszi estéken a békák nászzenéjétől volt hangos tájéka. Éppen így a gyermekek kacajától is. De nem ritkán a kenyérért sírók könnyeit látta. Emlékeznek vizes esztendőkre, amikor a Szárazérből kas számra fogták a jóízű halat, csíkot. Ezzel az archaikus színezetű világgal akar harmonizálni a Szárazér partján álldogáló szerb templom. Ez sem illeszkedik Battonya sakktáblás karakteréhez. A Hunyadi utcához nem derékszöggel, mint illenék, hanem hegyes-, illetve tompaszöggel csatlakozik. Építői, a helybeli szerbek (1778-79-ben) megelőzték a települést regulázó földesúri szándékot. 1 Implom József 191 \. 70.; Szabó Ferenc Ja. 10. 2 Idézetünk a ÏÏ. József rendeletére készült első katonai felvételből való. Implom i. m. 34. 3 „... emlékeztek rá, hogy közel a Czigánka nevű halomhoz a battonyai lakosoknak volt egy vízimalmuk a Szárazéren." Borovszky Samu 1887. II. 41. 4 Több forrásban részletesen megtalálhatni az agrárszocialista zendülés leírását. Az áldozatok neve nem azonos minden forrásban. Az általam idézett neveket a bírósági anyagból kölcsönöztem. Maday Pál 1960. 27.