Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)
NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN
A már felemlegetett szabályosságban talán a parasztházak fölé magasodó tornyok árulkodnak a leglátványosabban arról, hogyan éltek itt egymással szoros kapcsolatban a valamikori battonyaiak felekezetekbe tömörülten. Életüket át- meg átszőtte a kollektív természetű vallás, egyéniségüket befolyásolta vallásos hitük, olykor merész istentagadásuk. Máshol is vannak templomok, de e kis település esetében szembeötlő. A szerbek temploma a legősibb, amely méreteivel, építészetileg szépen fogalmazott megjelenésével egy valamikor erős, bizonnyal Battonya legerősebb közösségének, a szerbségnek a jelképe. A szerbek és a románok templomai között évszázados (1779-től 1869-ig) a különbség. A románok nem képviseltek olyan gazdasági és társadalmi erőt, mint hittestvéreik. Előbb együtt élt a két görögkeleti közösség a liturgikus szokásokkal, mígnem rncghasonlottak és különváltak. 5 Egyházaik közelsége és csaknem azonos tájolásuk mégis rokonságukat hangsúlyozza. A római katolikus kéttornyú templom (a szerényebb régi helyén) szemben a városházával (mert annak épült) az egyházi hatalom egykori szerveződésének késői jele. Azzal, hogy a központot uralja, annak a bizonysága, hogy az építtető (korábban) földesúri és egyházi (későbben) hatalom szilárdan kezében akarta tartani a falut, Battonyát. Ezt a kort, a XIX. század második felét látjuk megtestesülni benne, noha az 1930-as években emelték. A sort a kálvinista gyülekezet folytatta, 6 s a battonyai eklézsia élniakarását mutatja az 1885-ben épült tekintélyes templomuk. Ki akartak tűnni. Meg akarták mutatni magukat, egyszerűen azért, mert itt éltek, itt dolgoztak ők is. Mire az következett, hogy az evangélikusok is építkezésbe kezdtek. Csak nekik sem elég erejük, sem elég pénzük nem volt, ezért jóval szerényebb isten házával kellett megelégedniük. A görög katolikusok már e században, az első világháború utáni években építkeztek. Szerény, befejezetlen templomocskájuk hű képe kis közösségük erődénségének. Abban pedig, hogy csaknem nyomtalanul eltűnt a zsidó hitközség temploma, a felekezet szomorú tragikuma tükröződik. Valahol a faluban egy szolid külsejű épületen ez áll: „Baptista Imaház". így vallanak az egyházak. Bennük egy hajdan volt mezőváros sok-sok törekvése ölt testet. Ha nem akarunk tovább szemlélődni az utcán, bekopogtatunk valamely parasztház ablakán. Beljebb megyünk, s enged induló szorongásunk. A merevnek sikerült falukép mögött meleg emberségre találunk. Szokások, hagyományok évszázados ismeretanyaga átsüt a szürke külsőkön. Szívesen beszélnek hol szomorú, hol vidám emlékeikről, őseik és saját maguk sorsáról. S mi feljegyezzük, leírjuk, hogy egyetlen gondolat ne vesszen el, ne múljon el nyomtalanul ebből a sokszínű hagyományos kultúrából. 5 „Batonyai Görög n. e. Templomban hol a gyülekezetnek rácz és oláh ajkú hivei vallásuk szertartása szerint isteni tisztelet tartására egybe sereglettek Árkádia Bozsidár mint rácz ajkú - szülötte nyelvöket isteni tisztelet tartásánál is gyakorolni igyekező oláh ajkúak eránti gyűlölségből éppen akkor amidőn oláh lelkész szülötte nyelvéni prédikációt megkezdeni készült, a templomot többed magával olyatén robajjal hagyta el ... Sutya Jócza még magában a templomban hangos szóval Bozsidár Árkádiát... megtámadta..." Békés Megyei Levéltár, Cs. és K. Járásbíróság (továbbiakban BL. B.) Polgári peres iratok (továbbiakban Pp.), 658. 1853. Magdu János lelkész megjegyzését köszönöm, ki hangsúlyozta, hogy a különválás oka mélyebben gyökerezik. Ezek a látványos felekezeti villongások Sagana András román vallási vezetőnek Karlócával vívott elkülönödési harcának felszíni jelei csupán. 6 Fényes Elek 1847. 101.
