Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)
23. Bernáth Gáspár gipsz, 70 cm mellszobra (Bernáth Gazsi) 1863. Lappang Az ügyvédből lett író szatírfüles portrékarikatúrája még 1925-ben megvolt, amikor az Ernst Múzeum saját tulajdonaként állította ki. Pontosabb leírás és fénykép nem ismeretes az alkotásról, bár több példányos másolata is forgalomba került „Izsóbizottság" táblácskával hitelesítve. 1 Sassy Csaba: 1931-ben Izsó-centenáriumot ül a Lévay egyesülete. írásában [Reggeli Hírlap 1930. XII. 19. 7. p.] a szobrot a Nemzeti Színházban eml íti több olyan alkotással együtt, mely azóta lappang (Lisznyai Kálmán, gr. Kornics Ádám). 1. Vasárnapi Újság 1877. 4. sz. 61. p. Anya és gyermeke ceruza, papír 1860-as évek eleje 13,6x7,9 cm (Pannónia allegorikus szoborcsoport '* nélkul terve az MTA palotájára) Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztály (Ltsz.: 1914.186.) Izsó munkásságának kezdete egybeesett az Akadémia palotájának tervezési időszakával. Az abszolutizmus korában az Akadémia a nemzeti szellem legfőbb ébrentartója volt, s úgy tűnt, az épület murális alkotásaira hazai művészek pályázhatnak. Ezért vágott bele Izsó is a tőle idegen allegorikus feladatba. A térdelő asszony gesztusa nem az ismert anya-gyermek kapcsolatot adja vissza, hanem a legkedvesebb felajánlását egy magasztos célra, a tudomány nehéz, de olykor a nemzet számára is dicsőséget hozó pályájára. 24. Pannónia szoborcsoport g i P sz (vázlat) 1863. Terv a Magyar Tudományos Akadémia palotájára Megsemmisült Az intézmény rendeltetését kifejező allegorikus kompozícióról a korabeli híradás így szól: „Pannónia alakját ábrázolja, amint áldva és védve terjeszti ki kezeit fiai fölött. Körülötte hazafiak állnak. A hős kardját ajánlja föl, az anya gyermekét, a földműves gabonával közelít feléje, a tudomány és a költészet a szellem kincseit rakják lábaihoz." 1 A nagystílű tervhez képest csak szerény kőfaragói munkái valósultak meg: Címer, Címerpajzsot tartó angyalok, Mondatszalagot tartó géniuszok. 2 1. A Hon. 1. évfolyam 1863. 58. sz. 4. 2. Divald Kornél: A Magyar Tudományos Akadémia palotája és gyűjteményei (Bp. 1917.) 24. p. 25. Révai Miklós egész alakos terrakotta szobra 1864. Életnagyságú terrakotta öntvény Ernst March charlottenburgi gyárának kivitelében Magyar Tudományos Akadémia palotája (homlokzat, Roosevelt tér Akadémia utca sarkán) Az Akadémia épületére egyetlen magyar tudós alakja került föl, Révai Miklósé. Kitüntetett helyzetét annak köszönhette, hogy mint a nyelvtudományi rendszert ki-
