Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

dolgozó tudóst, nagy tisztelet övezte a múlt század értelmisége körében - s nem különben azért is, mert ő vetette fel először, még 1790-ben a Magyar Tudóstársaság (Akadémia) tervét. Megörökítésének fontosságáról Eötvös József győzte meg az építőbizottságot, s arról, hogy Izsó a legalkalmasabb e feladatra. Izsó Miklós az első megvalósult köztéri művén beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Alkalmazkodni tudott az épülethez, s a berlini szobrászok által mintázott szoboregyütteshez.

1 (Révai-Emil Wolff: Descartes szobrával alkot közösen egy sarokkompozíciót.) A tudós pap alakjának finom kontraposztját a kettős öltözék; a reverenda és a hosszú kabát - visszafogottá teszi, s magyarázó gesztusának hangsúlya növekszik. Friedrich Stüler építész a nemes szobrászi anyag helyett ideiglenesen az olcsóbb surrogatumokat alkalmazta, de mivel azok az idő viszontagságainak jól ellenállnak, kiváltásukra mindmáig nem került sor. 25

2 A kompozíció sikerét mutatja, hogy a szoborból kialakított arcképet, mint büsztöt Stüler elhelyezte a Berlini Akadémia épületében.

2 1. Emil Wolff (1802-1879) Thorwaldsen követőjének és más berlini szobrászoknak művei (Divald Kornél hivatkozik a Vasárnapi Újság egy 1864-es közlésére). 2. Vasárnapi Újság 1864. 36-31. közlése alapján. 26. Korniss Ádám mellszobra 1863-68. k. Az életrajzzal foglalkozó kutatók a Vasárnapi Újság 1868-ban (534. sz.) megjelent számára hivatkozva, valamint a Fővárosi Lapok (1875.123.) Izsó Miklós műtermében c. írására hagyatkozva veszik számba e művet, de annak leírását egyetlen esetben sem adják. Soós Gyula az Ernst Múzeum elveszett darabjának tudta,

1 Sassy Csaba a Nemzeti Színházban említette Lisznyai Kálmán és Bernáth Gáspár arcképek társaságában.

2 Az ábrázolt személye is feledésbe merült, s ezért is nehéz a mű felkutatása. 1. MTA MTI Adattár C-I.-37./597. (1-19.) 2. Reggeli Hírlap. Miskolc 1930. XII. 19.