Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Idegenforgalom, látvány, vendégvárás-vendégjárás az Avason (Dobrossy István)
A kilátó nem érte meg negyedszázados évfordulóját baj nélkül: 1943-ban egy tűzeset során kijavítható károsodást szenvedett. 1956 decemberében viszont teljesen leégett, csak csigalépcsője volt látható évekig, mint felkiáltójel emelkedett a város fölé (4. kép). Az 1960-as évek elején új avasi kilátó elkészítésére írt ki tervpályázatot a város. A néhány érdekes és fantáziadús megoldás közül Hófer Miklós-Vörös György tervét fogadták el. A napjainkban látható jelkép 72 méter magas, egy kiugró dombhajlatra építve uralja a Szinva völgyét. 10 méter magasan helyezkedik el a 257 m 2 nagyságú nyitott kilátóterasz, s 15 méter magasságban a 200 személy befogadására alkalmas presszó. A torony eredendően kettős feladat megoldását szolgálta: tv-erősítő és a Kossuth rádió URH közvetítő állomás volt. Közel két év (pontosan 23 hónap) alatt készült, s érdekessége, hogy erős szélben a 60 méteren felüli része 45 cm-t leng ki. Ez ugyanolyan érdekesség, mint az, ha egyik oldalát tűzi a nap, a torony 15 cm-t mozdul ki. A miskolciak által kilátónak, tv-toronynak nevezett jeles építészeti alkotás megnyitására, ill. felavatására három évtizede, 1963. augusztus 20-án került sor 23 (5. kép). „Száz év múlva tavaszra, sikló megy az Avasra" Ez a felirat díszelgett azon a miskolci képeslapon, amely az 1930-as évek elejétől több utánnyomást is megélt, s rajta az alagutakkal át- meg átfúrt Avas volt látható, s a felhőkarcolók éppúgy helyet kaptak, mint a helikopter-leszállópálya. A hétköznapok emberének közlekedését a sikló, majd később a drótkötélpálya volt hivatva megoldani. A gondolatot az Avas-rendező Bizottság 1928-ban vetette fel, s ebben fogalmazódott meg, hogy „a személyi közlekedés megoldására már készülőben van egy siklóterv, mely az Erzsébet térről, illetve az Avasra vezető lépcső bal oldalán építendő kiinduló-állomásról a toronyhoz vinné fel a közönséget. A sikló tervezete lehetővé tenné, hogy a téli időben építőanyagot szállítson fel a tetőre az avasi építkezésekhez." 24 (Az építkezéseknél nyaralókra, a légzőszervi megbetegedéseket gyógyító szanatóriumra, s ami a legnagyobb területet igényelte az Avas Tapolca felé eső részén: orvosi egyetem épületegyüttesének a kialakítására gondoltak. 25 ) A siklótervvel az volt a gond - mint a későbbi tervezéseknél kiderült -, hogy kicsi a szállítókapacitása, építési költsége pedig az avasi utak áthidalása, a pincék és útbaeső lakóházak lebontása miatt sokkal nagyobb, mint egy kötélpályáé. A kötélpályával kapcsolatos utolsó elképzelés és terv 1963-ban született, ill. készült, kidolgozója pedig Hábel György MÁV-főmérnök volt. 26 Az Avas északi lejtőjének terepviszonyait és beépítettségét figyelembe véve kétféle megoldásra tett - ma már várostörténeti, technikatörténeti kuriózumnak nevezhető - javaslatot. Az első megoldás szerint a Toronyalja utca elején lett volna az indító-, az új, tehát a mostani kilátótorony mellett, annak keleti oldalán pedig a fogadóállomás. A kötélpálya hossza 340 méter, a szintkülönbség a tervek szerint 82 méter volt. A kötélpálya nyomvonala az avasi harangtoronytól nyugati irányban 30 méter távolságra, a temető szélén haladt volna. A második elképzelés az indítóállomást a Reményi utcára tette, s ebben az esetben a fogadóállomás a kilátó nyugati oldalán, attól 50 méter távolságra került. A pálya hossza 100 méterrel rövidebb lett volna, a szintkülönbség pedig az első változattal megegyező. (Mindkét esetben 2-3 házat terveztek lebontani.) A kötélpálya tartóoszlopait 20 méter távolságra helyezték volna egymástól, s a nyitott ülőszékeket pedig a végtelen drótkötélen 10 méterenként. A tervező hasznossági számításai szerint a távolságot 7 perc alatt lehetett volna megtenni,
