Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas ábrázolása a hazai tájfestés tükrében (Goda Gertrúd)

7. kép. Bartus Ödön: Kálvária, 1927 Bartus Ödön az architektúrák látástervszerű ábrázolásával foglalkozott tudós-historikus módon. Tiszta éles vonalakkal jelenítette meg a Kálvária romantikus együttesét az oda vezető utolsó stációval együtt (7. kép). Tiszta logika, magas felkészültség árad tőmondatokkal fogalmazott rőtlirajzából. Ha akvarellezett, akkor a századelő szegény-romantikája hatott rá is, de Tornán Kálmánra is. Bartusnak ezek közül kiemelkedik az a munkája, amely 1921-ben született a Szinva felől.

21 A leképező naturalizmus szelleme szerint az előtérben a vízre járó kacsa, a cölöpökből vert kerítés és kiskapu látszik a házvéggel (9. kép). A városrendezés felszámolta e falusias látványt, s a Szinva előbb mély medret és nagy hidakat kapott, később fedél került rá, s az egykor zsúfolt, szegényes utcák mára elegáns parkot alkotva oszlopos tölgyekkel, színes bokrétafákkal kötődnek a belvároshoz. 1921-ben (Petró Nándor fotója szerint), de még 1928-ban is az Avasi templomot a város felől úgy lehetett látni, mint valamennyi középkori templomot, - a földszintes házak szorító ölelésében. A fényképeket és a fotót egybevetve még inkább tisztelnünk kell Bartus lenyűgöző rajzi tudását, különösen azért, mert technikája gyors munkát igényel és kevés javítást tűr. Tornán Kálmán is szívesen „kirándult" a Mélyvölgybe. Az 1930-ban festett akvarellje azt a sajátos légkört árasztja, mint amikor még minden napot az alkonyati tárogatószó búcsúztatott. A tekintélyes barokk gazdasági épületről, a Fischer-pincéről készült képe ezt az életérzést hordozza (8. kép). (Jelenleg az Alabárdos borozó.)

22 Előadásmódja egy