Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
A miskolc-avasi református egyház története 1867-1967 között (Deák Gábor)
Ehhez járult hozzá a város általános polgári és progresszív szemlélete. De a város vezetőinek, polgármestereinek volt elég teendőjük az 1878-as árvíz után újjáépíteni a várost, s ebben éppen Soltész Nagy Kálmánnak volt oroszlánrésze. Érthető, hogy világi, politikai és egyházi pozíciói is hozzájárultak ahhoz, hogy „Nagymiskolc" gondolatának első harcosaként jellemezzük életművét. A lelkigondozói munka területén is új jelenségeket találunk. Míg a jegyzőkönyvek elsősorban az anyagi erők biztosítására, az egyházfenntartás költségeinek adatszerű dokumentálására vonatkoznak, itt-ott már találunk újabb törekvéseket a lelkigondozói munka tartalmára nézve is. Előbb az egyházi éneklés, istentiszteletek rendje szerepel, de a temetések rendjének szabályozásával, az egyház és az iskola ügyeinek különválasztásával mindinkább a gyülekezeti élet felé fordult a figyelem. A századvég hozott új szellemet, amely a hagyományos templomi istentiszteleti szolgálatokon kívül már nőegyletek szervezésével, Fillér-egylet megalapításával, vallásos műsoros rendezvényekkel nagyobb gondot fordított a hívek lelkigondozására. E tekintetben az újabb lelkésznemzedékek, a megválasztott új lelkészek hoztak és jelentettek, biztosítottak új tartalmat. Mint fogalom, a „belmisszió" gondolata azonban csak a 20-as évek munkájának a jellemzője. b) Iskolaügyek A miskolci református egyház története nem választható el iskoláinak ügyeitől. De itt is az 1867 utáni időszakban két utat kell bemutatnunk. Ezek között a gimnázium története egyrészt Kovács Gábor feldolgozásában, másrészt újabb publikációkban rendelkezésünkre áll. 40 Hiányt pótolunk akkor, amikor a miskolci elemi iskolai oktatás adataival foglalkozunk. 41 1. A miskolc-avasi (református) egyház elemi iskolái Az 1868-as XXXVIII. te, az úgynevezett népiskolai törvény állami elemi iskolák létrehozását írta elő. A Halmay-Leszib-íéle monográfia A miskolci népiskolák 42 című fejezetet azzal kezdi, hogy „Miskolcon az elemi iskolai oktatást 1894-ig kizárólag a felekezetek látták el". Ezután a Kossuth utcai kincstári római katolikus iskoláról ír, amelyet 1730-ban alapítottak a minoriták, s amely a Szent Ferenc utcában - szemben a minoriták templomával, majd a Kazinczy utcában is volt. Ebben tanított Jókainé Laborfalvy Benke Róza apja, Laborfalvy Benke József. A református iskolák keletkezésének idejét visszaviszi a XVI. század második felére. A reformáció miskolci térhódításával valóban az egyházé lett az egykori káptalani iskola, s egészen a XIX. század második feléig együtt haladt ennek az iskolának a története a gimnázium történetével. De az 1868. évi XXXVIII. tc. megjelenése után a századfordulóig mintegy 11 református elemi iskolája volt a városnak, amely alig tudta befogadni a tanulókat. Az említett monográfia a Füzes, Geró, Urak, Medgyesalja, Szirma, Régiposta, Serház, Kádas és Papszer utcai iskolákat említi. Ezeken felül már 1887-ből tudunk a Palóczy utcai iskola építéséről, a „Hadnagyilak" iskolai célra való átadásáról, 43 a Lovarda utcai 44 iskoláról, a Nagyhunyad utcai iskoláról, 4 "' külön leányiskola felállításáról, 46 a Hegedűsné telkén épült iskoláról. 47 A Nagyhunyad utcai iskolával kapcsolatosan Dudok József végrendelkező adományából épülő iskoláról azt tartalmazza a Jegyzőkönyv, hogy „A Szinva vizének északi oldalán lakó
