Végvári Lajos: Szalay Lajos (Miskolc, 1990)

A Pegazus olyan remeke Szalaynak, melynek eredményei számos művébe sugároznak át. Ilyen Az 1956-os magyar népfelkelés emlékére készített szoborműve. Az USA New Ward nevű helységében állították fel ezt a reliefszerű alkotását, melynek felületkezelése, plasztikájának éles formái, fény-árnyék kontrasztra törekvő megoldása a Pegazus című rajzában kialakított megoldásokat vitte át a plasztika területére. Egy lovon ülő rövid római kardot tartó fiatal férfi a kompozíció főhőse: az ágaskodó ló előtt egy összegörnyedt alak. A szituáció két és fél évezredes megoldásokat elevenít fel: ilyen előzmény Dexileosz görög tiszt síremléke (ie. V. század). Ennek újrafogalmazását Leonardo da Vinci nyújtotta a Trivulzio emlékmű rajzi vázlatában. A két művészettörténeti előkép a győztes és a legyőzött kapcsolatán alapul. Szalaynál azonban a ló lába előtt kuporgó figura nem legyőzött, hanem sebesült, vagy halott. Az ő teste fölé emelkedő kardot tartó lovas azt a gondolatot fejezi ki, hogy a szabadság nem bukhat el, az elesett hős küzdelmét a következő generáció folytatja. Szalay reliefje, ellentétben az 1956-58-as S. O. S. Hungaria-va\ optimista kicsengésű, a szabad és boldog jövő ígéretét sugalmazza. Ezt az értelmezést alátámasztja 1970-ben készült Jeanne D'Arc című rajza, amely a maga igazában bízó hősnő bátorságát és erejét fejezi ki. Ebbe a motívumkörbe sorolható Szent György című festménye is. A kisméretű kép, a lovast körülvevő színpompás keret következtében a bizánci ikonokra emlékeztet. Ez a megoldás a képnek szakrális jelleget ad: Pegazus 1962. / Pegazus / Pégase (Meghasonlít a középkori művek drágaköves foglalataira. Sajátos megöl- jelent Láncz Sándor: Szalay Lajos c. monogdás, hogy a szent és a legyőzött sárkány egyetlen ívelő formába kapcso- ráfiában. 1973.) lódik össze: s ezt ellensúlyozza a könnyedén szökellő ló fehéren ívelő foltja. Ez a kép egy rövid ideig tartó festői periódus kezdete. Több festmény ismeretes ebből a korszakából. Izsák feláldozása című munkája grafikus indíttatású. A kép bal oldalán Izsák és Ábrahám a máglya előtt, készen a Jahve kívánta áldozatra. A próféta tőrt emelő karjának szimmetrikus ellentéteként a mű jobb oldalán a cselekedetet megállító angyal tiltó karja a válasz. A lebegő figura mellett egy játékosan megformált bárány látható. Bonyolultabb festői felfogású a keresztre feszített Krisztust ábrázoló festménye. A kép bal oldalát a 11 apostol megdöbbent figurája tölti ki, a jobb oldalon a keresztre feszített Jézus, és a fájdalomtól összeroskadó Mária, akit evangélista Szent János tart a karjaiban. A mélyvörös és a barna színek izgalmas ritmusával alakított kép Szalay legjobb festménye: egy olyan sajátos szintézis, melyben a manierista Greco és az expresszionista Rouault térben és időben egymástól elkülönülő távolsága összegeződik. Festményeinek egy másik kimagasló darabja a három halászt ábrázoló kép, melyben rajzművészetének sodró ereje maradéktalanul érvényesül. Szalay a hatvanas évek első felében sokféle iránnyal és lehetőséggel kísérletezett. Szobrászi és festői tevékenységével egyidőben alakítja ki főművét, a Genezist. Emellett azonban figyelemreméltó szociográfia sorozatot is rajzolt. Ekkortájt az Egyesült Államokban felélénkült a polgárjogi mozgalom (melynek vezetőjét Martin Luther Kinget 1968-ban meggyilkolták). A né-