Végvári Lajos: Szalay Lajos (Miskolc, 1990)

kedési formájaként fogadták el. Riportok tucatjait adták közre, néhány jelentős művészettörténeti tanulmányt is publikáltak. A kiadók, elsősorban a kiváló magyar tipográfus, Szántó Tibor azon fáradozott, hogy Szalayt illusztrációs munkákkal lássa el, s ily módon szülőhazájához kösse. Megbízást kapott a művész a Löwenből hazakerült Ómagyar Mária-siralom kiadásához szükséges rajzok elkészítésére. A mű szellemi előzményeit így összegezte László Gyula: „ha ezt a könnyeztető verset nem is ismerte régen, de ismerte mindazt, ami ebből fakadt, a szenvedéstörténetet, az Újszövetséget. S amikor felnőttként olvasta a Siralmat, nemcsak a Biblia nemesveretű szavai éledtek benne, hanem sok-sok kép, szobor öntudatlan emléke, amely ezt a szívetfacsaró részt már képpé alkotta Giottótól Grecoig, Munkácsyig, s olyan „közbeeső állomásokkal", mint Grünewald vagy Rembrandt. . . . Azt varázsolta a vers mögé rajzaiban, amit mindnyájan tudunk, tehát a szenvedéstörténetet és csak itt-ott kapcsolódott a szöveghez. így a szöveg és a rajzok a vers és kép kétszólamú muzsikaként járja át egymást. Szalay Lajos a vonal nagymestere, könynyedén vezetett vonalai rátapadnak a formára és sugalló erővel jelenítik meg a jelenséget. Számolhatatlanul bámulhattuk meg biztonságát. De nem itt! A Mária-siralom rajzai szinte kikönyörgöttek, vonalai bizonytalanság érzetét keltik bennünk, semmi nyoma a fölényes rajztudásnak, minden vonal kiküszködve íródik rá a papírra. Ez teremti meg a Siralom hangulatát! Százszor jobban, mint a témák. A kínlódva megjelenített test, a szadizmus borzalmának szinte gyermeteg jellemzése szorongó érzéssel tölt el, ezt fokozza a témavilág, mely bennünk is hasonló hagyományokat rejt magában, mint bármelyik keresztény világban nevelkedett emberben: szövegek, képek, szobrok cikázó váltóáramába kerültünk, »mint, aki a sínek közé esett«.... Szalay rajzai egyeznek a Siralom hangulatával."

82 László Gyula találó és értő elemzését hét rajz analízisével teljesíti ki. Összefoglalásként leírta, hogy Szalay Lajos igazi mondanivalója a Máriasiralommal kapcsolatban vonalművészetében fogalmazódott meg: „megteremtette a megkínzott vonalat. Közben sok emlékképpel gazdagította azt a szellemi hátteret, amely mindannyiunké, akikben áhítatot kelt az Ómagyar Mária-siralom".

83 Mint a görög tragédiák feszültségét feloldó szatírjáték követi a siralom világát Babits Erato című szerelmi versgyűjteményét illusztráló rajzsorozata. A könnyed kézzel alkotott rajzok egy része a Baudelaire-illusztrációk világát idézi, de azoknál kevésbé kidolgozott. Nem csupán technikailag, de ami lényegesebb - szellemi vonatkozásban sem. Nem kínálják a jelentés sokféleségét, az interpretáció gazdagságát. Persze a téma sem serkentette változatosságra a művészt: a lapok legnagyobb részét az erotikái mohóság kifejezése jellemzi : újra és újra megfogalmazza a női testet, nem a klasszikus Aphrodité szépségét, hanem azt a halandó, néha torzult asszonyi lényt, aki célja, eszköze és értelme a férfi indulatának. Mégis a kötet néhány rajza besorolható Szalay legjobb művei közé. Kimagasló érték a Szív, Voltaire „Felelet »A Szív« című versre" költeményhez készült rajz. Két női figura, egy inget viselő ideális és egy meztelen, mintha a légen át libbennének a hárfát pengető Orfeus felé. Mindhárom figura ölét egy-egy fekete szív díszíti. Minden a szerelem: vallja a költővel együtt Szalay, aki evvel a művével vall sohasem leplezett erotizmusáról. A valláÓmagyarMária-siralomIV.

lap. /Old-Hungarian lamentation of the Blessed Virgin / Cantique antique des plaintes de la Vierge Marie / (Megjelent az Ómagyar Mária-siralom Szalay Lajos rajzaival című kötetben. 1976.) Ómagyar Mária-siralom V. lap / Old-Hungarian lamentation of the Blessed Virgin / Cantique antique des plaintes de la Vierge Marie (Megjelent az Ómagyar Mária-siralom Szalay Lajos rajzaival című kötetben. 1976.)