Végvári Lajos: Szalay Lajos (Miskolc, 1990)

Miskolc Az elemi iskola harmadik és negyedik osztályát már Miskolcon végezte el a MÁV-telepi iskolában. Egy Kerzanics nevű pedagógus tanította. Tízéves korában beíratták a Fráter Györgyről elnevezett miskolci gimnáziumba. (Ez az iskola újabban Földes Ferenc Gimnázium néven ismeretes.) A barokk minorita templom mellett álló iskolát a századforduló táján építették. Tágas, jól felszerelt tanintézet volt, mely ma is jó hírnévnek örvend. Az akkori tanterv szerint az első gimnáziumban latint, majd a harmadiktól kezdve német nyelvet is kellett tanulniok a növendékeknek. Az ötödik gimnáziumban a görög nyelv tanulása volt kötelező. Szalay nem kedvelte a nyelvtanulást, a latint még valahogy csak elsajátította, de a német és különösen a görög nyelv nem érdekelte. Sokkal jobban vonzották a természettudományos tárgyak, elsősorban a fizika. Fizikatanárát elbűvölte tanítványának érdeklődése és alapos ismeretei. Előadás közben gyakran feléje fordult, így szólt: „Ugye, bizony Szalay".

18 A matematika iránt viszont nem volt érzéke. Idegenkedését később azzal magyarázta, hogy sohasem érdekelte az absztrakció, a matematika szerinte ebbe a világba tartozik. Nem volt szorgalmas tanuló. Csupán olyan osztályzatra törekedett, hogy megkapja a tanuláshoz szükséges ösztöndíjat, amelyet mint vasutas gyermek a MÁV-tól igényelhetett. Szülei is megelégedtek az elért közepes színvonallal, de ha ezt nem teljesítette, alaposan elverték. Apja arra szorította, hogy megismerje az élet gondjait, tudjon és akarjon küzdeni az előremenetelért. Pontos és megbízható embert akart nevelni legnagyobbik fiából, olyat, akiben az ő eszményei élnek tovább. Éppen ezért a kötelességteljesítést és lelkiismeretességet kívánta meg fiától. Az ébredező művésztemperamentum jeleit apja rossz szemmel nézte. Emiatt apa és fia között gyakorta voltak konfliktusok. Az indulatos Szalay Nándor egy-egy fárasztó vasúti szolgálat után heves jeleneteket rendezett otthon. A kamaszkor bekövetkeztével a fiatalember érdeklődése egyre inkább a művészet világa felé fordult. Nagy szerepe volt ebben a nagy magyar mesemondó, Jókai Mór 100 kötetes kiadásának, melyet a művész apja nászajándékul vett feleségének. A kék színbe kötött könyvek Szalay Lajos legkedvesebb olvasmányai voltak. Nemcsak nagyanyjának - ahogy a művész állítja - de Jókai Mór könyveinek is nagy szerepe volt abban, hogy a beszélést későn elsajátító gyermek a választékos és árnyalt kifejezések-