Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

II. TERMÉSZETES NYERSANYAGOK ÉS FELDOLGOZOTT FORMÁIK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN

40. kép. Diósgyőri vashámor, 1853. (Medve Imre rajza, Watzel A. F. litográfiája. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköz-történeti Archívuma) gyarország különböző tájaira. A szekéren szállított vasárut szlovák favágók, ill. bodnárok által készített, speciális fahordókban fuvarozták a vásárokra, ill. a vaskereskedők raktáraiba, majd hazafelé ezeket a hordókat élelmiszerekkel töltötték meg.

243 A felföldi vaskészítmények legfőbb elosztóhelyei a miskolci és a debreceni oszágos vásárok voltak. Ezeket erdélyi és balkáni vaskereskedők is felkeresték, s a készítmények közvetítésükkel jutottak el távoli tájak népéhez.

244 A vasáruval való fuvarozás iránya a szállítmány tartalmától, valamint a nagy vásárok rendjétől függött. Gallo, Ján kutatásaiból tudjuk, hogy a 17-19. század folyamán a karavánban haladó szekerek eljártak . . . „Debrecenbe, Nagyváradra, Jászberénybe, Egerbe, Miskolcra, Esztergomba, Győrbe, Sopronba, Budára, Pestre, Pécsre, Fehérvárra, Bajára, a Bánátba, Erdélybe, a Regátba, - sőt olykor Moldvába, Bukovinába és Galíciába, Lengyelországba is."

245 A gömöri fuvarosok áruikkal ellátták tehát a történeti Magyarország nagy részét. Pl. a jolsvai fuvaros társulat tagjai a 19. században az alábbi útvonalakon szállítottak árut: a) a szentpéteri úton kb. 3 fuvaros, b) adebrecenmkb. 12, c) a kecskemétin kb. 5, d) akeresztúrinkb. 8, i) aszikszóin3-6, j) apesán2-5, k) az újhely'm 2-4, 1) a vrancin 1-2, 243. Márkus Mihály 1964. 36. 244. Márkus Mihály 1976.' 142-143. 245. Márkus Mihály 1964. 36.; Gallo, Ján 1973. 76-78.