Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

II. TERMÉSZETES NYERSANYAGOK ÉS FELDOLGOZOTT FORMÁIK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN

e) agyöngyösinkb. 2-4, f) a tokajin 4-5, m) agálszécsin 1-2, n) a nagymihályin 1-2, o) az ungvárin 1-2, p) a szegedin 2-3.

246 g) a miskolcin kb. 5-10, h) aszatmárin kb. 2-4, „A vasút bevezetése nem akadályozta-sőt inkább megélénkítette és kiszélesítette a mecenzéfi kapák jó hírnevét. A gőzparipa még jobban közelebb hozta a fogyasztópiacokat és az országos vásárokat. Ez természetesen együtt járt az eddigi kapaformák skálájának kibővülésével. A vasúthálózat bevezetésével Kassa lett a kapaformák legfőbb elosztóközpontja. A vagonokban szállított kapákat már nem hordókban, de drótra fűzve csomagolták, egy-egy csomagba 10-10, vagy 25-25 db kapát kötöttek ösze."

247 Csalog Zsolt gyűjtése szerint Szolnok megyébe az I. világháború előtt még gyalog is hordták a bocskoros gömöri tótok a fejszéket árulni. Az általuk árusított szerszám széles táblájú volt, szemben az e tájon ugyancsak ismert, laposabb fokú oláh fejszével.

248. Bár a gömöri vasas szekerek, a vasáruk általánosan ismertek voltak már a 18-19. századi Alföld vásárain is,

249 a Felföld más tájainak vaskészítményei is forgalomban voltak. Szállítottak vasárukat az Alföld felé a szlovák tutajosok,

250 a kaszapengével való kereskedelembe pedig zólyomi és nyitrai szlovákok és morva kaszaárusok is bekapcsolódtak.

251 Kereskedtek kaszapengékkel - vele kaszaverővel és üllővel - a vándor sonkolyosok, valamint csipkés tótok is, bár nem kizárt, hogy ezek jórészt a gömöri és szepesi hámorok készítményeit közvetítették.

252 Anélkül, hogy hosszan részletezném a vaseszközök kereskedelmének etnográfiai vonatkozásait, úgy vélem, hogy a fenti adatok elég meggyőzőek ahhoz, hogy - a faeszközökhöz hasonlóan - a Felföld és a Magyar-alföld nagy múltú gazdasági összeműködésének sajátos vonulatát igazolják. A gömör-szepesi vasművesség messzemenő hatással volt a Felföld egész anyagi kultúrájának alakulására, gazdasági-történeti fejlődésére, ugyanakkor jelentősen kihatott az alföldi népességre is. Amint a felföldi vashámorok készítményei befolyásolják a mezőgazdálkodó népesség gazdálkodásának minőségét, ugyanúgy ez utóbbi igénye, elvárása új meg új kihívást jelent a vasművesség számára. Együttműködésük nem csupán két, ill. több eltérő adottságú táj népességének összeműködése, hanem a mezőgazdálkodás és a kézművesség fejlődésének sajátos kapcsolatrendszere is. A vaskészítmények mellett más fémáruk, eszközök esetében is jól kitapinthatók a kereskedelmi kapcsolatok, ill. azok műveltségformáló hatása. Jó példája ennek a jolsvai kolomp, amelynek készítésére a 16. századtól vannak adatok, s fő vásárlói-erdélyi, balkáni, kisázsiai, oroszországi, ill. cseh, osztrák, német és svájci területeken való elterjedése ellenére - az alföldi pásztorok voltak.

253 De jól példázza az árucsere-kapcsolatokat a juhászkampó elterjedése is, amely magyar közvetítéssel jutott a felvidéki juhászokhoz, s amely századunkban Edelényből (Borsod m.) került a mai Magyarország számos vidékére.

254 246. Gallo, Ján 1973. 75. 247. Márkus Mihály 1964. 36. 248. Csalog Zsolt gyűjtése. SZMNA 108-60. 5. 249. Kemény Eajos 1900. 88.; U. 1864. 252. 250. Vö. Márkus Mihály 1972. 35. 251. Paládi-Kovács Attila 1979. 180. 252. Paládi-Kovács Attila 1979. 180. 253. Márkus Mihály 1943. 247-261.; Savelová-Czintelová, Angela 1981. 116-118.; Béres András 1976. 260. ; Dankó Imre 1976. 75. 254. Gunda Béla 1942. 215.; Bodgál Ferenc 1959a. 388-389.