Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

II. TERMÉSZETES NYERSANYAGOK ÉS FELDOLGOZOTT FORMÁIK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN

27. kép. Csák-hegy kőbányáinak szállítási útvonalai az elmúlt másfél évszázadban (Hála József nyomán) is.

175 A 19. század közepéig Kovácsvágáson, Füzéren, Fonyban, Telkibányán (Abaúj m.) is működtek malomkőbányák, amelyek ugyancsak termeltek exportra is, a hazai malomipar kiszolgálásán túl.

176 Amíg Bodrogkeresztúr, Tokaj, Tarcal malomkövei őröltek a szabolcsi parasztok kézimalmaiban, Bereg megyéből (Nagymuzsaly, Bene) és Máramarosból nagyszámú malomkövet szállítottak lefelé a Tisza-völgyön.

177 A malomkő bányászata és kereskedelme a kőfaragók és fuvarosok nagy hagyományú specializálódását és kapcsolatát alakította ki.

178 Nagy amplitúdójú kereskedés folyt a fenőkövekkel, amelyek a paraszti munka apró, de fontos segítői voltak. Az Árva megyei Alsókubin környékéről kereskedők és vándor aratók közvetítésével jutott az alföldi parasztsághoz,

179 de részt vállaltak árusításuk175. Hőgye István 1989. 125-130. 176. Korponay János 1871. 308. ; Frisnyák Sándor 1985. 96.; Hőgye István 1989. 177. Páll István 1986. 158-159.; Selmeczi-Kovács Attila 1984a. 224.; SZMNA 37. sz. gyűjtőpont. 178. Vö. Kós Károly 1980. 291-308. 179. Márkus Mihály 1975. 150.