Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

II. TERMÉSZETES NYERSANYAGOK ÉS FELDOLGOZOTT FORMÁIK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN

19. kép. A fa-és fatermékkereskedelem fő irányai eszközeinek jelentős része - leszámítva a kárpát-medencei fejlődésűeket

107 - interetnikus kapcsolatokat őriz, fel kell tételeznünk, hogy a szomszédos nagytájak kultúrája fejlődésük korai szakaszától összekapcsolódott egymással, s a mezőgazdasági eszközöket készítő és használó vidékek között olyan gazdasági-kulturális összeműködés létezett, ami a magas szintű munkamegosztás és az „információáramlás" sajátos lehetőségeit is jelzi. Vagyis, hogy az alföldi parasztüzemek eszközkészletének számottevő hányadát távoli vidéken állítják elő, az sajátos, kétirányú kapcsolatot jelez a tárgyalkotó és -használó tevékenység, a tárgyalkotó műveltség és a felhasználó formai és funkcionális elvárásai között.

108 Az egyes munkaeszközök alföldi jelenléte több évszázados gazdasági kapcsolatot hitelesít az erdővidék és az Alföld között, melyben még századunk elején is gyakori volt az élelemért történő közvetlen csere.

109 Az eszközkultúra jelzett összefüggéseiről tanúskodik az is, hogy a Felföldről a Magyar-alföldre származó eszközök nem „választékbővítésként", a helyben készült szerszámok mellett jelennek meg, hanem hiányt pótolnak, alapvető funkciókat hordoznak, ill. valósítanak meg. Jó példája ennek a - különböző formájú - favilla, amelyet jelentős részben a Felföld népe készített az alföldi parasztság számára.

110 Balassa Iván megállapítása szerint az igényesebb előállítási technológiát kivánó toldott ágú favillákat a szlovák faragó falvak szállították, s eltérjesztőit a szlovákokban kell keresnünk.

111 PaládiKovács Attila ezzel szemben a délnémet faipar hatásának, későbbi kölcsönzésnek tudja be a villatípus elterjedését.

112 Hogy e vonatkozásban is többféle kapcsolatra, kiterjedt 107. Balassa Iván 1949. 126-127. 108. Viga Gyula 1987. 71-72. . 109. Gaul Károly 1902. 53-54. 110. Balassa Iván 1'949. 120. 111. Balassa Iván 1949. 127-128. 112. Paládi-Kovács Attila 1979. 275-278.