Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)
II. TERMÉSZETES NYERSANYAGOK ÉS FELDOLGOZOTT FORMÁIK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN
összefüggésekre kell gondolnunk, azt Gertraud Liesenfeld vizsgálatai igazolják, aki megállapítja, hogy a szlovák házalók jelentős felvásárlói voltak a németség famunkáinak, s a mezőgazdasági eszközök, pl. a toldott ágú favillák a szlovákság közvetítésével német területekről (is) kerültek Magyarországra. 113 Az, hogy a mezőgazdasági eszközök készítői és használó helyei nem estek egybe, hanem eltérő adottságú vidékek sajátos összeműködését testesítették meg, nem csupán a favillákkal igazolható; jelzik ezt egyebek mellett a kaszanyelek, U4 gereblyeformák, U5 s más eszközök is. Tudunk eszközökről, amelyek más formában, esetleg más anyagból készültek a készítők saját használatára, s másként az alföldi parasztság számára. 116 A Kárpát-medence mezőgazdálkodásának különféle eszközváltásai, s az egyes típusok elterjedésének rendje nem érthetők meg a javak cseréjének történeti folyamatai nélkül. 117 A faszerszámok nem csupán a faragó falvak specialistáitól kerültek az Alföldre. Néhány faeszközt a legkülönbözőbb szekeres árusok is felraktak portékájukra (meszesek, gyümölcsárusok stb.), amelyekért aztán szállást, jószágaiknak takarmányt remélhettek. A mezőgazdasági szerszámoknál is szembetűnőbb az árucsere-kapcsolatok hatása a konyhai eszközök, s más kisebb-nagyobb használati tárgyak esetében, amelyeknél szintén nem csupán a magyar nyelvterületen figyelhető meg a formai és funkcionális kapcsolat, hanem közép-európai vonatkozásban is. Szép példákkal szolgálnak erre legújabban Gertraud Liesenfeld kutatásai, amelyek igazolják, hogy a 17-19. században pl. Felső-Ausztria területéről (Viechthau) magyarországi kereskedők révén konyhai eszközök, faedények, konyhai bútorok, s számtalanféle fa használati eszköz jutott Magyarország területére. 118 A világítóeszközöktől a tűzhely, ill. a sütés-főzés, a legkülönbözőbb élelmiszer-feldolgozás és -tartósítás szerszámkészletéig a legtöbb használati tárgy történetében kimutathatók az árucsere-folyamatok, s velük az interetnikus kapcsolatok nyomai. 119 Hasonlóan az árucsere révén terjedtek a különféle szövő-fonó eszközök, 120 s a paraszti gazdálkodás és a kézműves technológia legkülönbözőbb szerszámai (lásd még a vaskereskedelemről szóló fejezetet). S itt a készítő és a használó oldaláról is utalnunk kell arra, hogy az erdővidéken, ill. hegy- és dombvidéken a mezőgazdálkodás szerszámkészlete mellett a parasztüzemek eszközanyaga a famegmunkálás és más kézműves technika eszközanyagával is kiegészült. Összegzésként ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy a történeti Felső-Magyarország, az Északi-középhegység zónája és a Magyar-alföld kapcsolatrendszerének e vonatkozásán is lemérhető, hogy a nagytájak között több évszázadon át sajátos szimbiózis, gazdasági-kulturális érintkezés teremtett harmonikus összeműködést. A hegyvidéki erdős zóna egész népessége számára nagy fontosságú volt a fával és fatermékekkel való kereskedelem, mely a Magyar-alföld és a Felföld között a tradicionális termékcsere egyik meghatározó vonulatát képviselte. Mindez olyan erőteljesen hatott az Alföld népének tárgyi műveltségére is, hogy jószerével lehetetlen külön, egymástól függetlenül tárgyalni a szomszédos nagytájak anyagi kultúrájának történetét, fejlődését. 113. Liesenfeld, Gertraud 1987.; Viga Gyula 1987. 98-99. 114. Paládi-Kovács Attila 1979. 181-189. 115. Gunda Béla 1940. 173-174.; Paládi-Kovács Attila 1979. 263. 116. Paládi-Kovács Attila 1979. 189. 117. Varga Gyula 1965.1. 267-348.; TálasiIstván 1971.297-305.; Kó sa László 1967. 22-40. 118. Liesenfetd, Gertraud 1987. 119. Csupán az említés szintjén: Bátky Zsigmond 1906. ; Bátky Zsigmond 1909. 78-89. ; Bátky Zsigmond 1938.1-11.; Gunda Béla 1951. 279-281. ; Gunda Béla 1942. 217.; Viga Gyula 1987c. 83101.; Benker, Gertrud 1979.; Benker, Gertrud 1987. 120. Dobrossy István-Fügedi Márta 1977. 95-104.; Dobrossy István-Fügedi Márta 1982. 395-405. stb.
