Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

II. TERMÉSZETES NYERSANYAGOK ÉS FELDOLGOZOTT FORMÁIK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN

15. kép. Cserépfalusi villakészítő (Kőris Kálmán felv. 1907. NM.) nyékén. 75 Századunk első harmadában Cserépfalu volt a famunkák központja, ahonnan - Balázs Géza gyűjtése révén - ismerjük azt is, hogy az egyes készítmények mely vidé­keken voltak főleg kelendők. 76 Csupán felsorolom, hogy mi mindent vittek a cserépfalu­siak árusítani: létra, szerszámnyelek, seprű, kocsirúd, petrencésrúd, tiló, tarlógereblye (tórus) és szénagyűjtő gereblyék, járom, kocsikerék, keréktalp, faborona, csörgős gu­zsaly, fakanalak, csigacsinálók, mángorlók, vályúk, egérfogó, tekenők, szénvonó, sütő­lapát, motolla, orsók, csörgős nyújtófák, dagasztóláb, kanalas, tálas, fejőszék, kisszék, kovászoló lapocka, görbebot, szövőszék stb. (17-18. kép). A mezőgazdasági munkák éves rendjéhez igazodva, különböző szezonjai voltak az egyes eszközök készítésének. Falun belül az egyes családok között is kialakult bizonyos szakosodás a különféle mun­kákra. Megfigyelhető volt egy sajátos munkamegosztás az árusításban is a férfiak és a nők között: az előbbiek a mezőgazdasági eszközökkel nagyban kereskedtek, az asszo­nyok inkább háton vitték piacra az apróbb konyhai, ill. háztartási eszközöket. A Bükk-vidék fatermékei igen nagy területen terjedtek. Borsod és Heves megyék mellett nyugat felé a Galga-, ill. a Tápió-völgyig, az Alföld irányában a Jászságig, Nagy­kunságig, ill. a Tisza-völgy kiterjedt szakaszán, valamint Békés megyéig, keletre pedig a Hajdúságig és Nyírségig követhetők nyomon. Szolnok megye néprajzi atlaszának ta­núsága szerint a Jászság területén erőteljesebb a Mátraalja faiparának hatása, a Tisza­völgyön viszont a Bükk famunkái dominálnak. 77 75. Igaz Mária gyűjtése. EA. 2341.; Petercsák Tivadar 1983. 57. 76. Balázs Géza gyűjtése, 1983. 77. Szabó László 1976. 42.

Next

/
Oldalképek
Tartalom